Matolcsy vágott – Beesett a forint

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a 10 bázispontos kamatvágási várakozással ellentétben 15 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet. Az MNB döntése így nem volt összhangban az elemzői várakozások többségével. A kamat 2,7 százalékra csökkent.

A közgazdászok csak a tanács enyhítésre hajló alapállása miatt várták a kamatvágást, egyébként racionális megfontolások mentén már kamattartás tartottak volna indokoltnak.

A forint 308-ról pillanatok alatt 310-re esett az euróval szemben a vártnál nagyobb kamatvágás hatására.

A forint elmúlt hetekben bekövetkezett esése, és tartósnak tűnő gyengélkedése sem tántorította el az MNB-t. Varga Mihály a TV2 reggeli műsorában azt mondta, hogy nem örül a gyenge forintnak és bízik az erősödésében, ugyanis a költségvetést 300 forintnál olcsóbb euróval tervezték meg.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed "pénzpumpájának" leállása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának.

Ugyanakkor Varga bízik abban, hogy a következő hónapokban az árfolyam korrigálódhat. Annál is inkább, mert a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják az alacsony árfolyamot - tette hozzá.

A magyar gazdaság fundamentumai meglátásunk szerint valóban nem indokolják ezt az árfolyamszintet. Az immár 19 hónapja tartó kamatvágási ciklus, amelynek során 7 százalékról 2,7-re százalékra vágta a kamatot az MNB – a legutóbbi hónapokban már jelentősen ingadozó külpiaci hangulat és gyengélkedő forintárfolyam mellett – viszont indokolhatja ezt az árfolyamszintet.

Az MNB kamatvágásról szóló közleménye (ami délután 3-kor jelenik meg) kulcsfontosságú lesz, hiszen a befektetők árgus szemekkel figyelik, hogy tartalmaz-e utalást a kamatciklus megállítására, és miként értékelik a forint ingadozását.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a múlt héten azt mondta a Világgazdaságnak adott interjújában, nehéz megítélni, hogy a forint esése átmeneti-e. „A Monetáris Tanács legközelebb a február 18-i kamatdöntő ülésén fogja értékelni a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, amely során figyelembe veszi és értékelni fogja az árfolyam alakulását is” – fejtette ki.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a kamatvágás után közölte: "az infláció várható alakulása ugyan lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól, azonban a forint elmúlt időszakban mutatott erőteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forint árfolyamának, annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg együttesen jelentős többletet mutat, ami lehetővé teszi a külső adósság mérséklését, így az ország sérülékenységének, külföldi hitelekre való rászorultságának csökkentését".

Miért vágott az MNB – Itt az indoklás!

A Monetáris Tanács közölte: a "nemzetközi befektetői hangulat a Fed eszközvásárlási programjának folytatódó lassítása, és a feltö-rekvő gazdaságok romló kockázati megítélése következtében változékonyan alakult, számos feltörekvő piaci deviza jelentős nyomás alá került. Ugyanakkor az euroövezetben előretekintve továbbra is tartósan alacsony kamatkörnyezet várható. Magyarország kockázati megítélése a régió más országai-val együtt romlott, mely mind a CDS-felárak, mind a kötvényhozamok emelkedésében tükröződött, valamint az árfolyam volatilitása is megnőtt. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol".

Hazánk helyzete ugyanakkor más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős, sérü-lékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az állam és a magánszektor jelentős alkalmazkodása révén a folyó fizetési mérleg többletbe fordult, ezáltal csökkentve az ország külső eladósodottságát, és így a gazdaság kül-földi forrásokra való ráutaltságát - írják.

A Monetáris Tanács megítélése szerint "a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Az árstabilitás középtávú elérése a mone-táris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakult az elmúlt időszakban. A Monetáris Tanács megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre. A monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása be-folyásolhatja. A Monetáris Tanács a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehe-tőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni".