Még drágább az életünk

Arra már év elején számítani lehetett, hogy a fogyasztás és az olajárak emelkedése miatt emelkedni fog az infláció Magyarországon (is), a KSH kedden közzétett adatai szerint azonban a januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte, hogy több mint három és fél éve nem volt ilyen magas az infláció. A szakértő szerint is tovább gyorsulhat az inflációs ütem az idei első negyedévben, de az év egészében nem számít folyamatos emelkedésre, várakozása szerint az éves átlagos infláció 2 százalék fölött alakulhat.

A KSH által közzétett részletes adatokat bemutató összefoglaló írásunkat itt olvashatja!

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a bázishatások, az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet, valamint a bérkiáramlás erősödése ugyanakkor felfelé tolhatja az inflációt. Ezért idén éves átlagban 2,4 százalékos árdrágulást vár az elemző, de  a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció erőteljesebben is nőhet, a jövő év elején pedig elérheti a 3 százalékos inflációs célt.

Maradhat az alapkamat

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte kommentárjában: a következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, a teljes évben végig 2 százalék felett maradhat az infláció. Az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta az MNB 3 százalékos inflációs célját.

Annak ellenére, hogy felpörög az infláció, a monetáris tanács vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, mert a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását - fogalmazott az elemző. Véleménye szerint idén és jövőre is 0,9 százalék maradhat az alapkamat, míg a bankközi kamatok - például a 3 hónapos BUBOR - tovább süllyedhetnek.

Az igazi kérdést az jelentette, hogy a januártól bejelentett áfamérséklések milyen hatással lesznek az adatra. A főként az élelmiszerek körében (friss tej, tejtermékek, tojás, baromfihús) élő áfacsökkentés jelentősen mérsékelte az üzemanyagárak emelkedéséből fakadó hatásokat. Mint arra Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet, az élelmiszerek ára így is 1,4 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A vendéglátásban alig látszik az áfacsökkentés

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az üzemanyagárak, amelyek 15 százalékkal drágultak, önmagukban is jelentősen hozzájárultak az élelmiszerek árának emelkedéséhez. Emellett jelentősen emelkedett az idényáras zöldségek és gyümölcsök ára, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a dél-európai országokban a hideg időjárás rossz hatással volt a termésre.

Az áfacsökkentés hatása is elveszett bizonyos területeken. „Az éttermi étkezésnél nem látszik az áfacsökkentés. Legalábbis a nem előfizetéses éttermi étkezés havi szinten 0,4 százalékkal drágult. Nagyjából ugyanolyan mértékben, mint a januárt megelőző hónapokban” - mondta Németh Dávid. Az internet esetében részben átmehetett az áfacsökkentés, de még nem lehet pontosan látni ezt a hatást. Németh Dávid azt is elmondta, hogy az inflációs adatokban folyamatosan érezhető a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a nettó reálbérek növekedésével magyarázható. Többek között a piaci szolgáltatások, valamint a ruházkodási termékek esetében is látható a drágulás.