Még nem volt megújulás

Enyhe pozitív meglepetéssel szolgált a második negyedévben a magyar gazdaság. A bruttó hazai termék (GDP) egy százalékkal haladta meg 2009 azonos időszakáét – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. A naptárhatás kiszűrésével valamivel visszafogottabb, 0,8 százalékos bővülés adódott, ez az első háromhavi 0,1, illetve 0,2 százalékos mutatókhoz képest szignifikáns javulásnak számít. A növekedésben szerepet játszott a tavalyi jelentős, éves átlagban 6,3 százalékos hanyatlás miatti alacsony bázis, illetve a szakértők szerint a kedvező külső kereslet is. Az első fél évben ezzel 0,5 százalékos volt a gazdasági teljesítmény javulása éves alapon, az elemzők azonban nem számítanak további jelentős gyorsulásra az év hátralevő részében. A rövid bázisú, azaz az előző negyedévhez viszonyított GDP-mutató stagnált az időszak során, vagyis gyorsan kifulladt az év eleji lendület. Az első negyedéves adatot egyébként a korábban közölt 0,9 százalékosról 0,6-re módosította a hivatal, amely így beleszürkült az európai mezőnybe.

Éves növekedésünk sem érte el az Európai Unió átlagát, így egyelőre tovább tart a leszakadásunk. Jövőre kerülhetünk ismét az átlag fölé az előrejelzések szerint, ami az utóbbi négy évben nem sikerült a magyar gazdaságnak, azonban még ezzel kapcsolatban is számos a kockázati tényező. Egyelőre az uniós gazdaságban sem kizárt a W alakú recesszió, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy a belső kereslet meg tudna annyira erősödni rövid távon, hogy az esetleges újabb külső sokkot ellensúlyozhassa. A részletes GDP-adatok csak három héttel később jelennek meg, azt azonban már lehet sejteni, néhány ágazat igencsak gyengén teljesíthetett a második negyedévben, míg az ipar a havi adatok alapján ismét biztosítja a húzóerőt a gazdaság számára.

A második negyedévi növekedés enyhén meghaladja a piac 0,8 százalékos várakozását – véli Samu János, a Concorde Értékpapír makroelemzője, aki viszont számított a jobb adatra. A negyedéves alapú stagnálás azonban alátámasztja szerinte azt a tényt, hogy a belföldi tényezők jelentős visszahúzó erőt jelentenek gazdaságunk számára. Miközben ugyanis az export és ezen keresztül az ipari termelésünk egészséges külföldi kereslettel találkozik, a háztartások fogyasztása és a beruházás vélhetően tovább csökkent. Ráadásként az időjárás sújtotta mezőgazdaság is negatív tényező lehet az idén a GDP szempontjából – fűzi hozzá. Mivel a növekedés összetétele nem látszik változni a második fél évben sem, ezért fenntartja 2010-es 0,75 százalékos GDP-növekedési várakozását a szakember.

Továbbra is az exportvezérelt iparágak jelentik a talpra állás motorját, amelyhez a hajtóerőt a magyar exporttermékek iránt az előző évinél nagyobb kereslet biztosítja – ért egyet Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Az exportorientált iparágak javuló teljesítménye miatt a kivitel volumene jelentős mértékben nőtt éves viszonylatban, ugyanakkor az importbővülés elmaradt az export dinamikájától – jegyezte meg a friss adatokkal kapcsolatban. Ez komoly külkereskedelmi többletet jelent, amely jelentős mértékben támogatja a gazdaságot, így a várakozások szerint a GDP növekedéséhez is pozitív mértékben járul hozzá 2010-ben – tette hozzá. A belföldi kereslet azonban a szakértő szerint továbbra is visszahúzza a gazdaságot a hitelezés visszaesése és a magas munkanélküliség miatt, a háztartások éves fogyasztása 1,5 százalékkal esik vissza az idén. Az építőipar továbbra is meglehetősen rosszul teljesít, míg a mezőgazdaság is erőteljesen lefelé ható tényezőként jelentkezik. A reál GDP 2010-ben várhatóan 0,9 százalékkal, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal nő, bár az előrejelzést bizonytalansági tényezők és lefelé mutató kockázatok teszik kétségessé – véli, hozzátéve: jóllehet a háztartások fogyasztásánál enyhe (1,8 százalékos) növekedésre számít jövőre, egyelőre nem gondolja, hogy a gazdaság motorjává a belső fogyasztás válna 2011-ben. A gazdaság talpra állását jövőre is az export vezérli – összegezte az elemző.

A második negyedévben egyébként a francia gazdaság is jobb teljesítményt nyújtott a vártnál, így az eurózóna egészének a növekedése is meghaladta az egy százalékot éves alapon. Ez három éve a legjobb mutató. BÁ

A második negyedévben egyébként a francia gazdaság is jobb teljesítményt nyújtott a vártnál, így az eurózóna egészének a növekedése is meghaladta az egy százalékot éves alapon. Ez három éve a legjobb mutató. BÁ Térségi egyenlőtlenségek Nyugati exportpiacaik fellendüléséből térségünk országai is sokat profitáltak: a szlovák gazdaság a megelőző három hónaphoz képest 1,2, a cseh pedig 0,8 százalékkal bővült.

Magyarország mellett Romániának kell a leghevesebb ellenszéllel megküzdenie az év második felében, mert a változatlanul gyenge belső kereslet miatt ezek az országok még mindig inkább csak a nyugati gazdaságokra támaszkodhatnak – vélik elemzők. Ám a fellendülést a régió egészében hátráltathatja a magas – sok esetben két számjegyű – munkanélküliség, amely nemcsak a fogyasztókat teszi óvatossá, de a vállalati beruházásokat is visszaveti. Nyugat-Európához hasonlóan régiónk gazdaságai számára is leküzdendő akadályt jelentenek továbbá a költségvetési megszorítások. BÁ-->