Egyre több okuk van a befektetőknek, hogy aggódjanak a világgazdaság problémái miatt, és úgy látszik, hogy ezen a héten Magyarországot is megsuhintotta a félelem szele. Az Egyesült Államokból folyamatosan érkeznek a negatív makrogazdasági adatok, és az Európai Unió adósságválsága is tovagyűrűzni látszik. Mindennek következményeképp a svájci frank iszonyatos erősödést mutat, amely különös terhet ró a magyarországi frankhitelesekre, illetve az alpesi devizában eladósodott önkormányzatokra is.
Az USA-ban a múlt héten lefelé módosították az első negyedéves GDP-t, 1,9 százalékról 0,4 százalékra, és a második negyedben is csupán 1,3-del bővült a gazdaság, jóval a várakozások alatt. A feldolgozóipari és szolgáltatási menedzserindexek is jóval elmaradtak a konszenzustól, előbbi a Lehman-csőd óta nem látott mértékben zuhant 3 hónap alatt.
Az ország ugyan elkerülte a technikai csődöt, mert sikerült megállapodni a republikánus és demokrata képviselőknek a 14,3 ezer milliárd dolláros adósságplafon emeléséről, azonban továbbira is fennáll a leminősítés kockázata. A Fitch Ratings elemzője tegnap a Bloombergnek elmondta, középtávon nem biztosított az ország „AAA” hitelminősítése.
Európában sem mennek jól a dolgok: két héttel azután, hogy az EU vezetői megállapodtak a második görög hitelcsomagban, illetve kiterjesztették a mentőalap hatáskörét a befektetők még idegesebbek, mint korábban. Az olasz és spanyol 10 éves kötvényhozamok 6 százalék felett állnak, amelyen már nehezebb piaci forrásokhoz jutni, illetve hosszabb távon refinanszírozni az államadósságot.
Romlottak tehát a növekedési kilátások, amelyek Magyarországot az exporton keresztül érinthetik, valamint a negatív hangulat hatására szárnyaló svájci frank csökkentheti a belső fogyasztást, illetve növelheti a nem teljesítő hitelek arányát, amely rontja a banki hitelportfóliókat, és újabb nyomást helyet a növekedésre.
Kedden rosszul sikerült az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) 3 hónapos kincstárjegy aukciója, ahol 13 milliárd forinttal kellett visszavágni a tervezett kibocsátási szintet.
A forint a héten 270-es szint fölé került, és megfordult 273,4-es kurzuson is. Jelenleg is a fontos 200 napos mozgóátlag felett tartózkodik a hazai deviza; és nagyrészt a globális hangulat határozhatja meg a további irányt.
A magyar államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár 340 bázispont fölé ugrott szerdán, amely egy nap alatt közel 25 bázispontos emelkedésnek felelt meg, miközben a spanyol illetve olasz felár is csupán 6 illetve 11 bázisponttal emelkedett.
Elemzők szerint ebben közrejátszott az is, hogy az önkormányzatok halasztani szeretnék a frankhitelek tőketörlesztését. Ez jelezheti, hogy mekkora a baj Magyarországon; közgazdászok arról beszéltek, hogy a közszféra egyes ágaiban a fizetési hajlandóság sérülhet, mások egyenesen az IMF-fel való óvatossági hitel megállapodásról beszéltek.
Szerdán a 10 éves magyar kötvényhozamok 7,7 százalék közelébe emelkedtek, amelyre az év első hónapjai óta nem volt példa.
Csütörtökön az ÁKK 50 milliárd forint értékben tudott értékesíteni 12 hónapos kincstárjegyeket, kétszeres túljegyzés mellett, 6,04 százalékos átlagos hozammal, szemben a megelőző kibocsátáson kialakult 5,88 százalékos hozammal. Ugyan az adósságkezelő eladta a tervezett mennyiségű papírt, amely megnyugtatónak tűnik keddhez képest, azonban nem kedvező, hogy ez 16 bázisponton hozamemelkedésnek felel meg.
Továbbra is elmondható azonban, hogy hazánk feltörekvő országként igen ellenállónak mutatkozik a globális pánikban. Elemzők szerint a meglévő frankhitel-állomány miatt kerülhetünk még a figyelem középpontjába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.