Megszorítás? Az NGM szerint is túl sokat költ az állam

A magyar államháztartás elsődleges kiadásai is magasabbak a régiós versenytársainál. A jelenlegi kiadás szerkezete nem növekedésbarát: alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások, ezen belül is a szociális juttatások aránya.

Az állami kiadások a GDP-hez mérten Magyarországon kismértékben meghaladják az 50 százalékot, Szlovákiában 41, Lengyelországban 44, Csehországban pedig 46 százalékot tesznek ki. A kiadások belső szerkezetét tekintve a magyar és a lengyel áll legközelebb egymáshoz.

A legnagyobb tétel - a szociális védelemre fordított kiadások - Magyarországon a legmagasabbak a GDP-hez mérten, 18,29 százalékos részaránnyal. A sorban következő Lengyelországban 16,46 százalékot, míg a sor végén álló Szlovákiában 12,24 százalékot tesznek ki.

A megtermelt jövedelem közszolgáltatásokra fordított magyarországi 10,32 százaléka duplája a visegrádi országok átlagának. A gazdasági tevékenységre fordított 5,52 százalék a szlovák és a lengyel aránnyal egyezik, viszont Lengyelországban 7,55 százalékot tesz ki.

A szociális kiadások terén többet költ Magyarország nyugdíjra, szociális ellátásokra, családtámogatásra és munkanélküli ellátásokra, mint a többi visegrádi ország.

Az egészségügyre 2008-ban már mintegy 1 százalékponttal kevesebbet - 5 százalékot - költött a magyar államháztartás a visegrádi átlaghoz képest.

Az elemzés végső megállapítása: a magyar államháztartás jelenlegi kiadási szerkezete nem növekedésbarát, relatíve alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások aránya. Magyarország fejlettségéhez mérten általános közszolgáltatásokra és szociális védelemre az átlagosnál többet, egészségügyre viszont kevesebbet fordít, míg az oktatási kiadások - és mára már a gazdasági feladatokra fordított összegek is - nagyjából átlagosnak tekinthetők.