Megugrott a drágulás üteme
Az év közepi áfa- és jövedékiadó-emelés óta távolodott el az infláció a 3 százalékos cél közeléből, azonban a várt 4 százalékpont körüli emelkedés helyett csak alig felével ugrott meg a drágulás üteme. A háttérben az áll, hogy a drasztikusan beszűkült kereslet miatt nem tudták a fogyasztókra hárítani a cégek az adóemelésből származó költségnövekedést. A változatlan adótartalmú index csupán 1,4 százalékos áremelkedést mutat.
Az eddig rendre a várakozások alatt maradt havi adatokért az élelmiszerek nyomott ára is felelős volt, ebben most némi változás látszik. Havi alapon átlag felett, 0,6, százalékkal emelkedtek a cikkcsoport árai (csak az idényáras termékek miatt), ám ez éves szinten mindössze 3,3 százalékos ártöbbletet jelent. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 10,1 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohányáruk, bár ehhez csak kismértékben járult hozzá a november, nagyrészt a júliusi adóemelés hatása tükröződik benne. Kiugróan drágultak az üzemanyagok is, egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal, éves viszonylatban pedig 8,8-del, itt a világpiaci kőolajárak emelkedése okozza a növekvő feszültséget.
Alig nőtt viszont a háztartási energia ára, tavaly novemberhez képest csak 2 százalékos volt a drágulás. Ez annak köszönhető, hogy a hónap során a távfűtés ára 2,8, a vezetékes gázé pedig 4,5 százalékkal mérséklődött. A jegybank által kiemelten figyelt szolgáltatások körében az éves drágulás átlag feletti, 5,9 százalékos volt, ám ezt elsősorban a közüzemi díjak drasztikus emelkedése okozta: a szemétszállítás 15,7, a vízdíj 11,6, a csatornadíj 11,5 százalékkal drágult.
Az inflációs folyamatok trendje azonban továbbra is kedvező képet fest – vélekedik Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. A szakértő szerint két alcsoport kellemes, míg másik kettő kellemetlen meglepetést jelentett: a feldolgozatlan, azon belül is a szezonális élelmiszerek árai jelentősen emelkedtek, csakúgy, mint az üzemanyagokéi. Ezekkel szemben a hatósági árak és az iparcikkek inflációja kedvezőbben alakult a jóslatnál. A monetáris politika terén fenntartja a szakértő korábbi álláspontját: fél százalékpontos vágást tart valószínűnek ebben a hónapban, de vagy ezt követően, vagy 5,5 százaléknál újraértékelheti kamatpolitikáját a monetáris tanács.
Hasonlóan látja a kamatalakulást Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki még jövő év közepére is 5,5 százalékra teszi az irányadó rátát. Még úgy is alacsony inflációs nyomásról beszél a makroelemző, hogy várakozása szerint 5,7 százalékig emelkedhet a tizenkét havi drágulási ütem. Ez is jó két százalékponttal lejjebb van ugyanis annál, mint amit az áfaemelés hatására várt, a novemberi enyhe kiugrást pedig szintén a szezonális élelmiszer és az üzemanyagok árának emelkedésével magyarázta. BD


