Mennyit keresnek a magyarok? Most kiderült!
Idén január–szeptemberben 3,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH. A szeptemberi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék.
2015. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 ezer forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 200 forint volt. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 ezer forintra becsülhető.
A reálbérek a szeptemberi -0,4 százalékos infláció mellett 5,5 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,7 százalékkal emelkedtek. A versenyszférában 4,3 százalékra gyorsult bérnövekedés, míg a havi rendszeres bérnövekedés 4 százalék volt. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 8,2 százalékkal emelkedtek a bérek, amit a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók kiegészítő pótlékának bevezetése befolyásolt.
Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 2 százalékkal bővült. Kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a szeptemberi bérnövekedés beleillik az eddigi trendbe, az idén a havi béremelkedési ütem ugyanis jellemzően 3-4 százalék között alakult. Az év hátralévő részében ez tovább folytatódhat - tette hozzá.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (491 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 900 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 188 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, melynek összege átlagosan 9700, illetve 9300 forint volt.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 600 forint volt.
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4,0, ezen belül a vállalkozásoknál 3,7, a költségvetés területén 4,6, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,3 százalékkal nőttek a keresetek.
A fogyasztói árak 0,3 százalékos mérséklődése mellett a reálkereset 4,2 százalékkal emelkedett.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,2 százalékponttal – kisebb ütemben emelkedtek, mint a keresetek.
A munkajövedelem 3,8 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.