Mi történhet Magyarországgal, ha bóvliba vágják? - Elemzők válaszolnak

A piac értelemszerűen „negatívan” fogadná, ha leminősítenék Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriába, azonban ezt már „részben be is árazták” – mondta Barta György a Világgazdaság Online-nak. A CIB Bank vezető közgazdásza szerint a forint azonnal gyengüléssel válaszolna a lépésre.

„Jelentős volatilitás és rossz nemzetközi hangulat mellett könnyen és érezhetően 300 forint fölé kerülhetne az euró ára. Addig gyengülhetnénk, amíg ki nem fogy az eladók lendülete, vagy ameddig a Magyar Nemzeti Bank nem avatkozna be valamilyen formában” – magyarázta az elemző. A forint pályája magasabb lenne a jelenlegi konszenzusnál, amely 2012 végére egyelőre még 275-ös szintet jelez.

A magyar államkötvények hozama gyorsan emelkedne, de a CDS-jegyzés mutatná a legnagyobb reakciót. „Jelenleg 500 bázispont körül mozog a magyar 5 éves CDS-felár, és kedvezőtlen nemzetközi hangulat mellett akár a történelmi rekordot is elérhetné, amely 617 bázisponton alakult” – mondta Barta György.

Több befektetési alap eladhatná a magyar kötvényeit, mert befektetési politikájukban rögzítve van, hogy nem tarthatnak spekulatívnak minősített (bóvli) eszközökben pozíciókat, mutatott rá az elemző. Tőkekivonás következne, de a stratégiai befektetők egy része így is maradna – tette hozzá.

Jövőre hozzávetőleg 4,5 milliárd eurónyi finanszírozási igényünk van. Tekintettel arra, hogy még IMF-védőhálója sincs Magyarországnak, a finanszírozás jelentősen drágulna – mondta az elemző.

A költségvetési helyzet romlana, és a kormányt arra kényszeríthetné, hogy „még inkább demonstrálja fiskális elkötelezettségét”, azaz több lépést is tehetnek a 2,5 százalékos GDP-arányos hiány eléréséért. Közvetve a növekedésre is hatást gyakorolna a leminősítés. A forint gyengülésén keresztül a devizahitelesek terhei növekednének – a végtörlesztés után is maradnak majd sokan –, és többek között ez is hatást gyakorol a fogyasztásra – emelte ki Barta György. A bóvli minősítés egyben a beruházásokat is visszavethetné, és a közösségi fogyasztásra is további indirekt nyomást gyakorolna.

Úgy látja ugyanakkor, hogy bár egy leminősítést nem lehet kizárni, fundamentálisan nem indokolt, hogy bóvli kategóriába kerüljön Magyarország. „Európában jelenleg szép teljesítménynek minősülne, ha jövőre 3 százalék alá kerülne a költségvetési deficit” – tette hozzá.

Fontos kérdés, hogy hány hitelminősítő süllyeszti „bóvli” kategóriába Magyarországot, ugyanis ha a három nagy hitelminősítő közül  kettő befektetésre nem ajánlott kategóriába vágja a magyar államkötvényeket, akkor egyes külföldi befektetők a magyar papírok eladására kényszerülhetnek, hisz nem tarthatnak spekulatív papírokat – mondta Bebesy Dániel a Világgazdaság Online-nak. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint a forintkamatokat az tartja relatív alacsony szinten, hogy az elmúlt két évben jelentős mennyiségű külföldi tőke áramlott az országba.

„Népszerűek voltak a feltörekvő piacok a magasabb hozamok miatt, de a külföldiek kezében lévő államkötvény-állomány megsínylené a leminősítést”- emelte ki Bebesy. Úgy látja, rá vagyunk utalva a külföldi befektetőkre magas állampapír-állományuk miatt.

A forint 300 fölé kerülne az euróval szemben egy leminősítésre, azonban a hatás bizonytalan, hisz ez a lépés nem lenne teljesen váratlan, így részben már a jelenlegi árfolyamban is tükrözi a leminősítést – vélekedett.

A leminősítés ellen szólhat, hogy csökken az államadósság és a költségvetési hiány is alacsony, azonban az a kérdés, hogy mennyire tartható ez a pálya Bebesy szerint. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy az egyszeri mérséklések után folytatódik az államadósság csökkenése, a gyenge növekedés miatt az  emelkedés sem kizárt.

A leminősítésre a finanszírozásunk „megdrágulna”. Jelentősebb hozam emelkedés, nyomás alá helyezné a költségvetést is – tette hozzá. Úgy látja, a piaci finanszírozás akadozása, jelentős drágulása esetén ismét napirendre kerülhetne egy esetleges IMF segítség is.