Miből adódott a 151 százalékos hiány novemberben?

A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves tény 121,6 százalék-át tette ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya a 2009. november végi 124,0 százalékos arányhoz képest most az egész évre tervezett költségvetési hiány 154,5 százalékát teszi ki. Az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetét részletesen a 1. számú melléklet vezeti le.

Az első tizenegy hónap egyenlege még nem tartalmazza a „bankadó” második részletéből decemberre várt közel 90 milliárd forintos bevételt, a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai szektort érintő válságadók decemberi esedékességű bevételeit (161 milliárd forint), továbbá a decemberben időszerű társasági adó feltöltéseket.

Ezen felül – a hiánycél kockázatmentes elérésének fokozott szem előtt tartásával – a Kormány a 1268/2010. (XII. 3.) számú határozatában döntött a 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges intézkedésekről a központi költségvetési alrendszerben. Az intézkedés eredményeként a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek, a fejezeti kezelésű előirányzatoknak, a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek és az elkülönített állami pénzalapoknak a kiadási lehetősége 2010. évben 100 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkent. Ezekkel az intézkedésekkel Magyarország 2010-ben biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt.

Az államháztartás központi alrendszerének november végi főbb pénzforgalmi adatai a következők:

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – november havi hiánya
172,0 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 140,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 31,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,3 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 76,6 milliárd forintot tett ki.A november havi hiány alakulását az 2. számú melléklet részletesen bemutatja.

Központi költségvetés

A központi költségvetés bevételei a várakozásoktól elmaradóan, a tavalyi év azonos hónapjához képest közel azonos, mindössze 4 milliárd forinttal eltérő összegben alakultak. A főbb adóbevételek különböző módon teljesültek: az egyszerűsített vállalkozói adó, az általános forgalmi adó, valamint a jövedéki és a regisztrációs adóbevételek meghaladták a tavalyi összeget, míg a társasági adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak az előző évitől. Emellett csökkentette a bevételeket az, hogy a megszűnt társas vállalkozások különadójából még 5,4 milliárd forint visszautalására került sor.

A kiadási oldalon a mintegy 25 milliárd forinttal több kifizetést egyrészt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak – részben a bevételi többleteikkel összhangban történő - túllépése okozza. Másrészt magasabb összegben teljesültek az egyedi és normatív támogatások is, tekintettel arra, hogy a Kormány döntése értelmében ebben a hónapban került sor a MÁV Zrt. részére kormányhatározattal megállapított 23 milliárd forintos többlettámogatás kiutalására. Ezen felül magasabb összegben alakultak az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások és az állam által vállat kezességek is.

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva a bevételek esetében az eltérést a Nyugdíjbiztosítási Alapnál egyrészt a két év közti eltérő központi költségvetési finanszírozási ütemezése okozza. A központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása következtében 2010-től havonta kerül sor a központi költségvetési támogatások folyósítására, míg 2009-ben évente három alkalommal, március, november és december hónapokban került sor a támogatás átutalására. Másrészt idén november hónapban már nem került átutalásra a magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlása, amit ellensúlyoz a magánnyugdíj-pénztári tagdíj átirányítása. A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíjkiadások következménye.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok egyenlegjavulását a kiadási oldalon elsősorban a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozzák. Emellett elmaradtak a tavalyi évtől a passzív kiadások és a működési kiadások is.