Miért nőtt nagyon a magyar gazdaság? Most végre kiderült!

Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest a GDP volumene 3,5 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt első negyedévi adathoz viszonyítva (3,4 százalék) a második becslés adata 0,1 százalékponttal magasabb.

Termelési oldalról a mezőgazdaságon kívül az összes ágazat támogatta a növekedést. Az ipari termelés volt a húzóerő, amely a 3,5 százalékos növekedésből 1,8 százalékpontot magyarázott. A második legjobb teljesítményt a szolgáltatások nyújtották 1,3 százalékpontos növekedési hozzájárulással. Az építőipar 0,2, a termékadók egyenlege pedig 0,5 százalékponttal segítette a növekedést, miközben a mezőgazdaság 0,3-mal húzta vissza.

Felhasználási oldalról számítva óriási meglepetést okozott, hogy a nettó export volt a legerősebb húzóereje a növekedésnek. A 3,5 százalékos GDP-bővülésből 3 százalékot a kedvező külkereskedelem magyarázott, ez viszont azt jelneti, hogy a belső kereslet sokkal gyengébb, mint ahogy gondolni lehetett. A végső fogyasztás 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, miközben a bruttó felhalmozás 0,5 százalékponttal visszhúzta a GDP-t (a beruházások csökkentek, a készletek viszont nőttek).

Összességében az látszik, hogy az első negyedéves kedvező kiskereskedelmi adatok ellenére a belső kereslet még most is nagyon gyenge. Igaz, a háztartások fogyasztása növekszik (1,7 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez), ezt azonban ellensúlyozta a közösségi fogyasztás visszaesése.

Az export utoljára 2009-ben, a válságból való kilábalás során járult hozzá ilyen nagymértékben a gazdaság növekedéséhez. Ez azonban mindennél jobban mutatja, hogy a belső kereslet egyelőre a kormányzati és monetáris élénkítések ellenre sem képes tartósan a gazdaság motorjává válni. Miután termelési oldalról az ipar, felhasználási oldalról pedig az export húzta a gazdaságot, ez azt jelenti, hogy továbbra is az autóexport a fő hajtóereje a növekedésnek. Igaz, a külkereskedelem más területein is látható élénkülés, amit az európai gazdaság meginduló növekedése támogat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint "a bizalom erősödésére utal, hogy a növekedés hajtóerejének a nettó export mellett a fogyasztás bizonyult. Nemzetközi összehasonlításban is folytatódik a kedvező trend, a magyar gazdaság jóval az Európai Unió (1,4 százalék körüli) átlaga felett teljesített".

Elemzők úgy látják, hogy a magyar gazdaság az idei évben 3 százalék körül növekedhet a tavalyi rekordmagas, 3,6 százalékos GDP-bővülés után. A beruházások bizonyára nem fognak érdemben hozzájárulni a növekedéshez, hiszen a tavalyi választási évben csúcsra futtatott beruházási volument és nem lesz könnyű meghaladni, és már az uniós források lehívása is aligha gyorsulhat tovább. A fogyasztást támogathatja a reálbérek emelkedése (amit leginkább az eltűnő infláció tart magasan), és egy újabb egyszeri stimulus, a banki elszámoltatás. Az első negyedéves adatok azonban jelzik: a belső kereslet a stimulusok ellenére sem képes a növekedés motorjává válni, ami akkor válhat nagy problémává, ha kifutnak az élénkítések.