Miért zuhan a magyar gazdaság? Kiderült!

 A nemzetgazdasági ágak mintegy felének a teljesítménye stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 3,0 százalékkal növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett. Az elmúlt két év növekedésének hajtóerejét jelentő exportorientált ipar bővülése megtorpant, ezzel összhangban mind az export, mint az import növekedési üteme csökkent.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal csökkent.  Az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke 2012 I. negyedévében 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest.

A kiigazítatlan magyar adatok alapján a 2010 I. negyedévétől kezdődő gazdasági teljesítménybővülés 2012 I. negyedévében megtorpant a 2011. első negyedévi magasabb szinthez képest.

A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok I. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas bázist követően 7,8 százalékkal csökkent, ezzel -0,2 százalékkal járult hozzá a GDP változásához. Az ipar hozzáadott értéke az előző évi magas szinthez képest stagnált (99,8 százalék), ezen belül a feldolgozóiparban mérsékelt, 0,3 százalékos növekedés következett be.

A feldolgozóiparon belül egyre nagyobb súllyal rendelkező járműgyártás területén viszont továbbra is nagymértékű növekedést, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában a legnagyobb visszaesést mértük, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődése miatt.

Az ipar összességében -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építőipar teljesítményének visszaesése tovább folytatódott (-10,9 százalék), a termelés mindkét építményfőcsoporton belül csökkent. Az építőipar -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen stagnált, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP mérséklődéséhez. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (2,5 százalék). A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelezési képessége és hajlandósága visszaesett, valamint jelentős volt az egyes életbiztosítások lejárat előtti visszaváltása, amelyek a deviza-alapú jelzáloghitelek törlesztésének egyik forrását képezték. A szállítás, raktározás ágazat teljesítményének visszaesése (-1,8 százalék) összhangban van az ipari termelés stagnálásával.

Több nemzetgazdasági ágban lényegében stagnálás volt megfigyelhető: a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás együttes hozzáadott értéke is lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor 3,0 százalékkal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke a távközlés és az információ-technológiai szolgáltatás bővülése következtében.

A termékadók és -támogatások egyenlege -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP I. negyedévi változásához.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2012 első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadásán belüli nagy súlyú kiadási csoportok között az élelmiszerek, valamint a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene emelkedett, míg a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásoké változatlan maradt.

A közlekedési szolgáltatások (elsősorban az üzemanyag-fogyasztás visszaesése miatt) és a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások kiadási csoportokban csökkent a volumen az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek magyarországi fogyasztása növekedett részben a forintárfolyam számukra kedvező alakulása miatt, míg a magyarok külföldi fogyasztásában továbbra is csökkenést mértünk.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,5 százalékkal alacsonyabb lett. A közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal nőtt.

Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és -0,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A bruttó állóeszközfelhalmozás esetében a visszaesés 6,6 százalékos volt. Mindez -0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások csak kismértékben csökkentek, a mezőgazdaságban és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban megfigyelhető emelkedés hatására.

A feldolgozóipar beruházásai az előző évi kiemelkedő növekedés után a tárgynegyedévben stagnáltak, ugyanakkor az alágazatok több mint felénél növekedett a volumen, többek között a nagy súly képviselő gép-gyártásban, gépi berendezés gyártásában, a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában. Mindemellett a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. Jelentős volt a visszaesés a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ágakban.

A készletek állománya az I. negyedévben folyó áron 13 milliárd Forinttal nőtt, míg 2011 azonos időszakában 23 milliárd forinttal csökkent.

A bruttó felhalmozás 14,4 százalékkal csökkent, így -2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 3,0 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 532 milliárd Forint aktívum keletkezett, továbbra is romló cserearányok mellett. Mind az exportnál, mind az importnál több negyedéve csökken a növekedés üteme, miközben a forintban számított egyenleg tartósan pozitív és nagymértékű. Az export továbbra is nőtt, 1,9 százalékkal, az import viszont 0,3 százalékkal csökkent, alapvetően a szolgáltatásimport következtében. Az áruforgalom exportja 2,5, importja 0,8 százalékkal nőtt.

A feldolgozott termékek és az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékben nőtt, míg hosszú idő óta először csökkent a gépek és szállítóeszközök exportja és importja. Az energiahordozók importvolumene emelkedett a természetes és mesterséges gáz behozatalának növekedése miatt, miközben a kőolaj- és kőolajtermék-behozatal mérséklődött. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 1,1 százalékkal, míg importja 7,1 százalékkal csökkent.

A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 8,4, az ipar 3,0, az építőipar pedig 5,0 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatások összesen 0,2 százalékkal nőttek. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1, a kormányzattól származó természetbeni juttatások szintén 0,1 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás nem változott. Az export 1,0, míg az import 1,5 százalékkal emelkedett.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2012 I. negyedévében 0,3 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. Magyarország mellett Cipruson, Csehországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumene.

A bruttó hazai termék volumene az I. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.