Mire számíthat az EU 2010-ben?

Vegyes új évre, lassú kilábalásra, a munkanélküliség további növekedésére és az infláció drasztikus visszatérésére számít az

Európai Unió gazdaságában Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója. A több tekintélyes magyar szakértőnek feltett kérdésünkre, hogy mi vár az EU-ra 2010-ben, elöljáróban azt válaszolta: az Európai Központi Banknak mindenképpen és mielőbb fel kell lépnie a tagállamokban fenntarthatóbb költségvetési politika érdekében, hiszen „sok minden ettől függ”.

Nyilvánvaló, hogy az EU-ban is sorra esnek ki a csontvázak a szekrényből – mondta Barcza György. Az unió több tagállamában félrekezelték a válságot. Még nem dőlt el, hogy „melyik – a jó vagy a rossz – kalapba esik bele Görögország, Lettország vagy Írország”, s az is bizonytalan, hogy merre tart Románia, Spanyolország, Portugália és Olaszország. Magyarországon a kormány jól kezelte a válságot, ám nem biztos, hogy ez elég a növekedéshez – állapította meg. A magyar gazdaság várhatóan akut növekedési problémával küzd majd 2010-ben, ez azzal a következménnyel járhat, hogy felzárkózás helyett „lezárkózunk” Románia vagy a tagjelölt Törökország szintjére. Felidézte, hogy hazánk 2004 óta van divergáló pályán az EU-átlaghoz képest az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) tekintve. A K&H vezető elemzője kizárólag az államadósság kezelését illetően bizakodó, véleménye szerint Magyarország itt középtávon csökkenő pályára állhat.

Az EU gazdasága és az európai bankrendszer – ez a két legkritikusabb tényezője az unió 2010-es kilátásainak. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az európai bankokban még mindig nagy az olyan befektetések aránya, amelyeket veszteségként le kellene írni, ezért további tőkeinjekciókra lenne szükség a feltőkésítésükhöz. Így várhatóan lassúbb lesz a bankkonszolidáció, mint amilyen a válságból való kilábaláshoz kellene. Az eurózóna tagállamai közül Görögország, Írország és Spanyolország jelent rizikófaktort. Görögország esetében igencsak kérdéses, hogy képes lesz választási megfontolásokból elhibázott gazdaságpolitikája következményein – így a 12-13 százalékos deficiten és a GDP 135 százalékát kitevő államadósságon – felülkerekedni. Erre Athénnak 2010-ben alig van esélye, és legfeljebb 2011-ben lehet reménye. Addig Görögország példátlan csapdában tartja az euróövezet többi tagállamát is. Az EU-nak még nincs olyan eszköze, amellyel egy bajba jutott eurózónás tagállamon segíteni lehetne. Az Európai Központi Banknak mielőbb vissza kellene állítani a válság előtti szabályokat (például a repoműveletekre vonatkozóan), ezzel azonban a görög bankrendszert és az időközben leminősített görög államot rendkívül nehéz helyzetbe hozná. A pénzbőség ugyanakkor az uniós piacokon már helyreállt, ez indokolná az EKB likviditásfokozó intézkedéseinek fokozatos visszavonását – mondta Darvas Zsolt.

A legfontosabb feladat most a válságkezelés visszafogása, abba kellene hagyni, hogy fiskális alapon és eszement módon pénzt pumpáljanak a gazdaságba, mert ez az EU-t pénzügyi egyensúlytalanságokba taszítja- hangsúlyozta Csaba László. Az egyetemi tanár kimondottan aggódik amiatt, ahogy szerinte „rohanunk az újabb buborék felé”, mivel a meggondolatlan tőkeinjekciók miatt visszaszivárognak azok a mérgezett pénzügyi termékek, amelyek a globális válságot kirobbantották. Eljött a monetáris szigorítás ideje, vissza kell térni a normális gazdaságpolitikához, a fegyelmezett gazdálkodáshoz és a versenypolitika alkalmazásához – hangsúlyozta a továbbiakban. „Az EU tagállamai nem gondolhatják azt, hogy válságkezelés ürügyén vég nélkül költekezhetnek” – fakadt ki Csaba László lapunknak nyilatkozva. Úgy véli, hogy ha a mostani „orwelli” gazdaságpolitikán nem változtat sürgősen az unió, úgy az súlyos következményekkel járhat, fejre állás lehet a vége. Szerinte az észhez térésben 2010 döntő év lehet.

A lisszaboni szerződéssel együtt járó intézményi változások és a belső problémák egyaránt komoly próbának tehetik ki az EU-t az új esztendőben – véli Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Számítani kell arra, hogy a lisszaboni szerződés intézményi folyamatai lassú lefolyásúak lesznek és áthúzódnak 2011-re is, amikor Magyarország lesz az EU soros elnöke. Az új elnöki adminisztráció és az új, ötezer fős külszolgálati rendszer kialakítása időt igényel és súrlódásokkal járhat. Ezentúl az EU állandó elnöke, jelen esetben Herman Van Rompuy volt belga kormányfő és külügyminisztere, Catherine Ashton fogja képviselni az európai integrációt a nemzetközi porondon, és nem az unió soros elnöke. Ráadásul számtalan probléma megoldása sürgető vagy menetrend szerint következő feladat lesz 2010-ben. Ezek közé tartozik a 2014-től induló új költségvetési időszak előkészítése, így az egyik legnagyobb tételt jelentő közös agrárpolitika reformja, amely Gálik Zoltán szerint még nagyobb felbolydulást okozhat, mint a lisszaboni szerződés.

Hozzá kell végre látni a komoly munkához, mert az Európai Unió rengeteg időt vesztett, és felgyülemlett problémák sorával szembesül a nyári európai parlamenti választások, a lisszaboni szerződés körüli többéves viták és az új Európai Bizottság elhúzódó megalakítása miatt. Balázs Péter külügyminiszter a legfontosabb feladatok között említette a koppenhágai csorba kiköszörülését, a Mexikóban 2010-ben megrendezésre kerülő újabb klímavédelmi csúcsra való alaposabb felkészülést, egy új, életképes uniós versenyképességi stratégia kidolgozását és a jelenlegi, 2007–13-as programozási időszak félidős mérlegének elkészítését. Az integráció mélyítésének és bővítésének váltakozása a tapasztalatok szerint mindig dinamizmussal töltötte fel az EU-t, ezért feltétlenül folytatni kell az új tagok felvételét – zárta a legsürgetőbb teendők felsorolását a magyar diplomácia vezetője.

lassú kilábalás a válságból

növekvő munkanélküliség

gyorsuló infláció

költségvetésideficit-gondok

görög csapda az eurózónában

monetáris szigorítás

elhúzódó intézményi változások

nagyobb nézetkülönbségek

Forrás: VG-gyűjtés

lassú kilábalás a válságból

növekvő munkanélküliség

gyorsuló infláció

költségvetésideficit-gondok

görög csapda az eurózónában

monetáris szigorítás

elhúzódó intézményi változások

nagyobb nézetkülönbségek

Forrás: VG-gyűjtés

Az Európai Bizottság prognózisa (EU, 2010)

szerény növekedés, lassú fellendülés

romló munkaerő-piaci helyzet

továbbra is visszafogott költekezés, nem nő a belső kereslet

mérsékelt hitelbővülés

gyenge beruházásélénkülés

nehéz lesz exportálni, részben az erős euró, részben a gyenge globális kereslet miatt

Forrás: VG-gyűjtés

-->