Mit lép az MNB az év második felében? Az elemzők megosztottak

Nem vár változtatást a jegybanki alapkamatban a keddi Monetáris Tanács ülését követően Jobbágy Sándor. A CIB Bank elemzője szerint az elmúlt időszakban sorozatban három alkalommal is emelt az MNB. Ezeket az emeléseket – Simor András, a jegybank elnökének többszöri nyilatkozata alapján – részben az MNB és kormány közötti konfliktus miatt kialakult nyomás, részben az inflációs félelmek indokolták.

A napokban nyilvánosságra került makrogazdasági adatok azonban most nem jeleznek alapkamat-emelést: a januári inflációs adat jobb lett a várnál: Januárban a pénzromlás üteme kellemes meglepetéssel szolgált: 4 százalékra csökkent a decemberi 4,7 százalékos szintről, a maginfláció pedig 2-ről 1,7 százalékra. A bérstatisztika szintén várakozásokon felül alakult, ugyanakkor a kiskereskedelmi számokból az derül ki, hogy a lakossági kereslet továbbra is alacsony.

A szakember szerint pénzügyi stabilitási szempontok is inkább a kamat 6 százalékon való tartását indokolják. A forinteszközök prémiumában sem történt komoly változás, s a hazai fizetőeszköz az elmúlt napokban még jelentős erősödést mutatott.

Jobbágy Sándor szerint, ha a mostani ülésen nem is, de idén várhatóan csökkeni fog a hazai jegybanki alapkamat. A kormány reformcsomagjának bejelentése fokozhatja a piaci optimizmust, a márciusi uniós csúcson pedig előrelépés történhet az eurózóna stabilitását illetően, amely csökkentheti a külső piaci kockázatokat.

A mostani döntést illetően tartást vár Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is. Szerinte a piac is ezt a jelenlegi hat százalékot árazza, a forint árfolyamának gyengülése azonban nem függ össze a Monetáris Tanács mai döntésével. A hazai fizetőeszköz gyengülése egyezik a régióban tapasztalható trenddel.

A nemzetközi véleményeket illetően szinte minden nagy – egyebek mellett a UBS, Questor, JP Morgan - elemzőház tartást vár, míg az év végéig további emeléssel számolnak. A Reuters által megkérdezett elemzők közül 26-an arra számítanak, hogy a monetáris tanács a hétfői ülésén változatlanul hagyja az irányadó rátát, és csak egy szakértő tartja valószínűbbnek, hogy folytatódik a három hónapja tartó negyed százalékpontos szigorítási sorozat.

Kondrát Zsolt szerint az év végi emelést a bizonytalan inflációs kilátások, a pénzpiacokról érkező esetleges újabb hullám, vagy a vártnál lazább költségvetési reformok indokolhatják.

Hosszabb távon – jövőre – azonban nem várható komolyabb kamatcsökkentés. Elsősorban azért, mert a fejlett államokban mindenütt kamatemelést prognosztizálnak, így hazánkban is az esetleges idei csökkentések után 2012-ben újra 6 százalék felé közeledhet majd az alapkamat.