MNB: A forint gyengül - Óriási költségvetési kiigazítás jön

A kormánynak nincs lehetősége a kereslet ösztönzésére, ha ilyet tesz, azonnal a kockázati prémium növekedésével jár. A kormány a GDP 3,5 százalékának megfelelő pozitív impulzust adott a gazdaságnak, mégsincs növekedés. A jegybank mozgástere is korlátos, alacsony kamatok kellenének, de a forint sem gyengülhet. Ha leértékelik a forintot, az nem csak a devizahitelesek adóssága, de az államé is nő, hiszen az államadósság fele devizában van. Baltikumban bérmérsékléssel próbálták a versenyképességet növelni, de ez is kétélű fegyver, nagyobb adóssággal, kisebb fogyasztással járhat.

A gazdaságpolitika egy dolgot tehet: kiszámítható környezetet teremt, kitart egy pálya mellett, ez beindíthatja a növekedést - mondja a szakember. A kormány dolgozik ezen, a hiányt kordában tartja, és vannak strukturális átalakítási tervek. A szabályozói bizonytalanság viszont a gazdaság szereplőit a beruházások elhalasztására készteti.
Biztosítani kell, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyan működjön, és eljussanak a megtakarítások a gazdaságba. 2011 nyaráig erőteljesen nőtt az export, a belső kereslet alacsony maradt viszont, a folyó fizetési mérleg is javult, pozitív maradt. A GDP-t az export húzta, a belföldi lakossági fogyasztás és a beruházások szintje viszont alacsony. 3,4 százalékos GDP-arányos impulzus volt, a kétharmadát a lakosság, a többit a vállalatok adták. Jövőre ezzel szemben megszorítás lesz.

A vállalati hitelek visszaesése folytatódott a kínálati oldal visszafogottsága miatt. A bankoknak lett volna elég tőkéjük és likviditásuk, de a kockázatok miatt nem adtak hitelt. Mostanra viszont már a bankok hitelezési képessége is csökkent - figyelmeztet Csermely. Nyárig csökkenő inflációval számolt az MNB, és kamatcsökkenést valószínűsítettek.

Augusztusban viszont romlani kezdtek a kilátások, a globális növekedés fenntarthatósága fiskális támogatás nélkül bizonytalanná vált. A szuverén válság és a bankválság egyre inkább összefonódik, a kölcsönös hitelezés és garanciavállalások miatt egyszerre emelkednek a kockázati feláraik. Az EKB próbálja megállítani, hogy egymást fertőzzék az államok és a bankok, megvásárolja a válságban lévő országok állampapírjait, a bankoknak pedig forrást próbál nyújtani.

A magyar gazdaságot a válság számos ponton érinti. Az exportlehetőségek beszűkülnek, mivel a legfontosabb kereskedelmi partnerünk az EU. A kockázati megítélésünk is romlik, a forint gyengül, az állampapírhozamok emelkednek. A magas svájci frank kitettség miatt a régiós átlagnál gyorsabban romlik a kockázati megítélésünk, mint a régiónak. Ha az anyabankok helyzete romlik, a leányaiknak is nehezebben adnak forrást, így a hitelezési feltételek nem fognak javulni. A háztartási hiteleknél csak 2013-ra lesz olyan fordulat, hogy több hitelt vesznek fel, mint amennyit törlesztenek, a vállalatoknál ez 2012 végére következhet be.

A következő időszakban óriási költségvetési kiigazítás jön, a lakosságnál és a vállalatoknál is nőnek majd a terhek. Az infláció viszont csökkenhetne, a költség oldali része kiárazódik, a kormányzati intézkedések viszont növelik az inflációt. A gyenge forint és a nagy mértékű minimálbér-emelés is inflációt gerjeszthet. Ezek továbbra sem teszik lehetővé, hogy a jegybank lazítással próbálja meg elősegíteni a gazdaság növekedését - mondta az MNB ügyvezető igazgatója.