BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MNB: A hitelprogram végtelen időre erősítheti a növekedést

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) számottevően élénkítette a hitelkeresletet a kkv-k oldaláról, a hitelintézetek figyelmét erre a szektorra irányította, erősítette a bankok közötti versenyt, az új hitelek magas aránya révén pedig támogatta a gazdaság növekedését – összegezett a Világgazdaság „Versenyképes vállalat = Versenyképes gazdaság” című konferenciáján Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója.

„Meg sem tudom számolni, hány előadást tartottam már a Növekedési Hitelprogramról” – kezdte előadását Nagy Márton. Az NHP első, összesen 750 milliárd forintos keretösszegű szakaszának egyik eredménye, hogy a kkv-hitelezésben nőtt a kis- és közepes bankok, illetve a takarékszövetkezetek súlya a nagybankokkal szemben. Míg 2013 júniusában a kkv-hitelállomány 75,2 százalékát a nagybankok folyósították, addig ez az arány a jegybank becslése szerint szeptemberben már 74,2 százalék, a kis- és közepes bankok részesedése ez idő alatt 0,4 százalékponttal, 15,1 százalékra, a takarékszövetkezeteké 0,6 százalékponttal, 10,7 százalékra emelkedett. Az ügyfelek 20 százaléka élt a bankváltás lehetőségével, főként a kis és közepes bankoknak, valamint a takarékszövetkezeteknek sikerült új ügyfeleket szerezniük.

A program hozzájárult az árfolyamkockázat csökkenéséhez: a teljes magyarországi kkv-hitelállományban június végén a devizahitelek 52 százalékos részt képviseltek, szeptember végére ez az arány az MNB becslése szerint 44 százalékra csökkenhet. A programban felülreprezentáltak voltak a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő cégek; a hitelezés koncentrációja csökkent, ami az elmaradottabb régiók felzárkóztatása tekintetében kedvező – hangsúlyozta Nagy Márton.

A méretben Magyarországhoz hasonló országokkal összehasonlítva van még tér a kkv-hitelezés bővítése előtt – szögezte le a jegybank igazgatója. Az NHP ősszel a második szakaszba lép, 2013 októbere és 2014 decembere között 2000 milliárd forintos, a jelenlegi kkv-hitelállomány felére rúgó keretösszeggel. A refinanszírozási kamatláb ebben a szakaszban is 0 százalék, a maximális banki felár pedig 2,5 százalék lesz. A keretösszeg 10 százaléka használható fel hitelkiváltásra, a fennmaradó rész pedig új hitelekre; teljes kihasználást feltételezve a program az MNB szakemberei szerint 0,8–1,6 százalékkal növelheti a GDP-t, és hozzájárulhat a potenciális GDP növeléséhez is, azaz „lényegében végtelen” időre is erősítheti a növekedést. A hosszabb időtartam miatt – az NHP első szakasza „mindössze” 4 hónapig tartott – nagyobb arányban valósulhatnak meg új beruházások, emelte ki Nagy Márton.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.