MNB: távol vagyunk még a céljainktól
Sem az inflációs, sem az államháztartási hiányra kitűzött célt nem teljesítjük a jegybank legfrissebb prognózisa alapján. Az augusztusi inflációs jelentés főbb számait már hétfőn ismertette az MNB, így tudható volt, hogy a jegybank által felügyelt áremelkedés üteme a következő két évben sem süllyed 3 százalék alá. A kedvezőtlenebb pénzromlási pályát egyrészt a gyengébb forintárfolyam (283 Ft/euró) okozza, valamint a magasabb olaj- és élelmiszerárak. Az idén az előbbiek ellenére az eddig várt 4,9-ről 4,7 százalékra csökkentették a jegybankban a drágulás várt ütemét, jövőre azonban az adóhatások kikerülésével és a várhatóan gyenge kereslettel együtt sem teljesül a jegybanki cél, ez előbb-utóbb kamatemelést indokol.
A GDP-növekedés az idén az egy százalékot csak alulról súrolja, itt nem is módosított az MNB az előző negyedévi prognózisához képest. A régóta várt fellendülés azonban szintén nem lesz valami robusztus: 2,8 százalékosra vették vissza 2011-es bővülési jóslatukat a jegybankban a májusban vázolt 3,2-ről, 2012-re lényegében változatlan módon közel 4 százalékos teljesítményjavulást vetítettek előre. A jövő évi prognózis rontásában lényeges volt annak szerepe, hogy a háztartások fogyasztásának a dinamikáját közel egy százalékponttal volt kénytelen viszszavenni a szakértői gárda a három hónappal korábbi álláshoz képest. Mindezt ráadásul a teljes előrejelzési horizontra változatlanul 5,25 százalékos jegybanki alapkamat mellett számították ki. Az elemzők nagy része viszont legkésőbb jövőre emelésre számít, ez tovább fékezi majd a bővülést.
A jelentés annak ellenére sokat foglalkozik az államháztartással, hogy még csak sejteni lehet a jövő évi költségvetés irányvonalait, ezt jelezték is az MNB szakértői az anyagban. Korábban a Költségvetési Tanács által kiadott technikai kivetítésben is hasonló problémával szembesültek a hivatal szakemberei. A 4,1 százalékra várt eredményszemléletű hiány mindenesetre elég távol van a konvergenciaprogramban vállalt 2,8-től. Ettől még 2012-ben is majdnem egy százalékpontra leszünk a jelentés szerint, amelyben egyébként a már törvényben rögzített költségvetési paraméterek mellett a bankadó hatásával is számoltak. BD
