Október 15-éig várja az MNB a középiskolák jelentkezését a Monetary vetélkedőre, amelyre tavaly kétszer annyi csapat jelentkezett, mint 2008-ban. Az eddigi jelentkezések alapján az MNB úgy látja ez idén sem lesz másként, már most látható, hogy a monetáris kérdések egyre több tizenéves érdeklődését keltik fel.
A 2006 óta rohamosan gyorsuló lakossági eladósodottság nem csupán rövid távú – mint például a devizahitelesek megsegítését célzó döntések - hanem hosszú távú lépésekre is kényszeríti a döntéshozókat. A szakemberek ugyanis egyetértenek azzal, hogy a hazai pénzügyi kultúrán, így vagy úgy, de mindenképpen javítani kell. Az MNB legutóbbi statisztikái is ezt támasztják alá: a magyar lakossági hitelállománya devizahitelek tekintetében nem csökkent jelentősen a válság kirobbanása óta. A magyar háztartások hitelállománya közel 70 százalékban devizakölcsönökből áll, ezek a hitelek pedig 13-15 éves átlag futamidővel rendelkeznek.
Az idősebb, középkorú lakosság éppen azért szenved most az egyre növekvő hitelterhektől, mert sehol, semmilyen formában nem tettek szert pénzügyi ismeretekre, s így a most felnövő generációnak sem tudnak mit továbbadni. Ugyanakkor mivel Magyarországon nem általános a pénzügyi ismeretek iskolai keretek közötti oktatása, a fiatalok szemléletének kialakításában nagyon nagy szerepe lenne a családi mintának és a közvetlen környezetnek.
Az MNB mellett több alapítvány is szakmai szervezet is sürgeti a pénzügyi ismeretek alapos oktatását a hazai intézményekben. Ugyan 2007-ben a pénzügy bekerült a Nemzeti Alaptantervbe (NAT), oktatása nem kötelező, így az iskolák szakkörökben, különórák keretében vehetik fel oktatási rendjükbe. Ez esetben ugyan felmerül a kérdés, hogy ha a diákok sok esetben a kötelező tárgyakkal sem tudnak megbirkózni, miként fognak az egyébként gyakran felnőtteknek is komoly fejtörést okozó pénzügyi rendszerekkel foglalkozni? Arról nem is beszélve, hogy a hazai pénzügyi rendszerben olyan gyors a változás, amit a hazai oktatási rendszer nem képes követni.
S amíg a döntéshozók azon tanakodnak, hogyan változzon a közoktatásban a kötelező irodalmak listája, az MNB és az Öngondoskodás Alapítvány közös finanszírozásával úgynevezett Pénzügyi Oktatási Programot (POP) dolgozott ki. Ennek keretében a pályázat útján kiválasztott intézmények 30 órás komplex csomagot és egymillió forint támogatást kapnak a pénzügyi ismeretek oktatására a személet formálására. Jelenleg összesen 40 középiskola kap támogatást. A 2009/2010-es tanévben a POP programban mintegy 90 tanár és csaknem 1600 diák vesz részt.
A jegybank kezdeményezésére a Tudatos Pénzügyekért Alapítvány és az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009-ben először közösen hirdette meg a "Pénziránytű iskola" hálózati tagságot és címet. Az iskolahálózat fő célja, hogy jól szervezett módon segítse elő a gazdasági és a pénzügyi kultúra, áttételesen pedig a vállalkozási ismeretek közoktatáson belüli elterjesztését. A címet és a hálózati tagságot az Alapítvány pályázata útján lehetett elnyerni, 2009 októberéig összesen 61 középfokú iskola csatlakozott a hálózathoz.
Az, hogy a több éves munka és program mennyire lesz hatékony arra a diákok tudását és képességeit vizsgáló 2012-es PISA nemzetközi felmérés adhat majd választ, amelyben már a tanulók gazdasági kompetenciáit is vizsgálják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.