Nagy falakba ütközik Washington
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a múlt hónapban állt elő először azzal a javaslattal, hogy a folyó fizetési többleteket vagy hiányokat a kormányok igyekezzenek a GDP 4 százalékában maximálni. Angela Merkel német kancellár szerint azonban az egyensúlytalanságok a gazdaságok közötti versenyképességi különbségeket fejezik ki, így a piaci folyamatok következményei, amelyeket nem tanácsos mesterséges módon befolyásolni. Cuj Tien-kaj kínai külügyminiszter-helyettes azzal érvelt a felvetés ellen, hogy nem lenne helyes kizárólagos figyelmet fordítani a fizetési mérlegek problémájára, számszerű célok kitűzése pedig a tervgazdálkodás napjaira emlékeztetne. Az APEC pénzügyminisztereinek találkozóján Korn Chatikavanij thaiföldi pénzügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, az amerikai terv a kereskedelmi protekcionizmus erősödéséhez vezethetne.
Cuj Tien-kaj egyúttal ismét nemet mondott Washington régóta hangoztatott sürgetésére, hogy Peking ne álljon a jüan gyorsabb felértékelődésének az útjába. A kínai külügyminiszter-helyettes azt mondta, ha más országok célértékeket próbálnának Pekingre erőltetni a jüan árfolyamát illetően, „az valóban azt jelentené, hogy az árfolyam manipulálására kérnek minket, amit természetesen nem fogunk megtenni”.
Mint ismert, miközben az Egyesült Államok és az EU elsősorban a jüan alulértékeltségét teszi felelőssé a kereskedelmi egyensúlytalanságokért, addig a fejlődő országok a fejlettek laza monetáris politikájára mutogatnak. A Washingtonnal szembeni kritika különösen felerősödött a Fed múlt heti bejelentését követően, amely szerint újabb 600 milliárd dollárt pumpál a gazdaságba államkötvények megvásárlásával. Ez a fejlődő országokban azért kelt félelmet, mert az alacsony amerikai hozamszint miatt gyorsul a hozzájuk irányuló spekulatív tőke áramlása, ez pedig piaci buborékok kialakulásával fenyeget (VG, november 5., 6. o.).
Akármi legyen is az egyensúlytalanságok fő okozója, az azok következményeként felerősödő protekcionizmus immár „sötét felhőként” fenyegeti a globális gazdaságot – figyelmeztetett a G20 vezetői számára készített közös helyzetjelentésében a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete (UNCTAD), valamint a fejlett országokat tömörítő OECD. A WTO értékelése szerint a G20 tagjai a legutóbbi, június végi csúcstalálkozójuk óta önmérsékletet tanúsítottak ugyan az új kereskedelmi korlátozások bevezetésében, ám a válság két évvel ezelőtti kirobbanása óta hozott protekcionista intézkedések összességében már a G20 importjának 1,8 százalékát érintik. Az UNCTAD pedig úgy számol, hogy a 2008-as kettő után tavaly már a befektetéseket szabályozó intézkedések 30 százaléka volt restriktívnek minősíthető, és az országok egyre több akadályt támasztanak az új befektetési projektek előtt. Az idei év második negyedében a G20-országokba irányuló külföldi működő tőke 36 százalékkal esett vissza. Reuters
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.