Nagyobb infláció és GDP

Meglepő módon változtak az elemzők várakozásai múlt hónap óta. Egyrészt biztosabbak lettek a kamatcsökkentési ciklus folytatásában, másrészt viszont magasabb inflációs pályával számolnak, mint korábban. A Reuters által megkérdezett szakértők közül 21 vár újabb, negyed százalékpontos vágást az MNB-től, amellyel történelmi mélypontra, 5,75 százalékra esne az irányadó ráta. Mindössze négy megkérdezett számít arra, hogy a mostani, 6 százalékon tartja a kamatot a jegybank monetáris tanácsa, érdekesség viszont, hogy ebből hárman kutatóintézethez tartoznak, nem piaci szereplők. Figyelembe kell azonban venniük, hogy egy a jelenleginél sokkal alacsonyabb kamatláb ugyan vezethet nagyobb növekedéshez, ám ez már veszélyeztetné az inflációs cél elérését, és az sem biztos, hogy serkentené a banki hitelezést – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A januári felméréshez képest 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékosra emelkedett az idei átlagos inflációval kapcsolatos prognózisok átlaga. Ebben szerepet játszhat a kellemetlen meglepetésnek számító januári tényadat, amely a szabályozott árak erőteljes emelkedése miatt jó fél százalékponttal múlta felül az előzetes várakozásokat. Ezenkívül az utóbbi hetekben felerősödtek azok a vélemények is, miszerint a nagy gazdaságok úgy kezelnék a növekvő adósságállományukat, hogy elinflálnák azt. Ennek azonban rövidebb távon bizonytalan a hatása a magyar árakra, a forintárfolyam képes akár a világpiaci árakkal ellentétes trendet is kialakítani. A középtávú inflációs cél egyelőre azonban még úgy sincs veszélyben, hogy a 2011-es előrejelzések is felfelé tolódtak 0,2 százalékponttal, mert még így is 2,9 százalékon áll az átlag. Az előrejelzéssel kapcsolatban Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza jelezte: 90–100 dolláros hordónkénti olajárat feltételezve készítette prognózisát.

Javítottak viszont az elemzők a GDP-előrejelzésükön, pedig itt is jelentős bizonytalanság látható nemzetközi viszonylatban. A várakozásoknál kedvezőbb negyedik negyedéves tényadat, amely az előző felmérés óta jött ki, megtette a hatását, ismét stagnálást várnak a Reutersnek válaszolók a korábbi 0,2 százalékos zsugorodás helyett. Az első negyedév azonban még mindig elég csúnya adatot tartogat, átlagban 1,9 százalékosra taksálták az első három hónap gazdasági teljesítményét az előző év azonos időszakához képest. A jövő évi GDP-előrejelzés viszont hajszálnyit javult, 2,7 százalékra gyorsulhat a mutató, ez 2006 óta a legmagasabb növekedési ütem lenne.

Az utóbbi időszakban felerősödött euróbevezetési és ERM II-be történő belépési vita ellenére nem változtattak ezzel kapcsolatos várakozásukon az elemzők. A legtöbben továbbra is 2014-es bevezetésre számítanak – ehhez 2011–12-es árfolyamrendszerhez történő csatlakozás kell –, és 265 forintos euróárfolyammal számolnak azon kevesek, akik megkockáztatták a választ a kérdőív e kérdésére. A csatlakozás azonban három-öt évvel is tolódhat, amennyiben kiábrándítóan alakul a globális növekedés – fűzte hozzá Kondrát.

Az államháztartási hiányt az idén 4,5 százalékosra taksálják a szakértők, ám igen nagy a becslések szórása. A kedvező januári egyenleg és a múlt héten zárult IMF-vizsgálat pozitív eredménye ellenére nagyfokú bizonytalanságot okoz a közelgő parlamenti választás nyomán várható kormányváltás. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere például 7 százalékos hiányt is elképzelhetőnek tart, amennyiben az új kormány valamennyi konszolidálandó tételt belecsomagol a büdzsébe, és ezt a várakozása szerint meg is teszi, amennyiben az EU, az IMF és a főbb piacok engedik. BD