Nagyot zuhant a versenyképességünk – Mit szól hozzá az elemző?

Elsőre nagynak tűnik a visszaesés mértéke, de ha a részleteket megnézzük, azt látjuk, hogy bár több területen is csökkent Magyarország pontszáma (például intézményi háttér, infrastruktúra, pénz- és tőkepiaci fejlettség vagy üzleti, gazdasági komplexitás területeken) ezek a csökkenések nem számottevőek – írta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank vezető közgazdásza.

Az elemző szerint azt is érdemes kiemelni, hogy a makrogazdasági környezet jelentősen, az egészségügy és az alapoktatás pedig kismértékben javulni tudott. Az is árulkodó, hogy az elmúlt években az „abszolút sikersztori” Szlovákia helyezése 71. az összes mutató alapján, ami még mindig jelentősen elmarad a magyar helyezéstől (60).
 
„Fontos tehát az ilyen rangsoroknál, hogy mindig egy sajátos súlyozású, általában rengeteg mutatószámot magába foglaló rangsorral van dolgunk, így pusztán egyetlen ilyen mutató változása nem elég egy gazdaság versenyképességbeli változásának objektív megítélésére” – hangsúlyozta Árokszállási Zoltán.

Azt azonban érdemes kiemelni az Erste vezető közgazdásza szerint, hogy a kormányzati költekezés hatékonysága, a kormányzati szabályozás gyengeségei, a kormányzás átláthatósága, az állami szolgáltatások színvonala, az adózás mértéke és hatékonysága továbbra is súlyos problémát jelentenek, ezen mutatók egyikénél sincs Magyarország benne az első százban sem a felmérés szerint.

„Ugyanígy nincs benne az első százban Magyarország a vállalatok kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásainál. De beszédes az is, hogy a hitelekhez, finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, vagy a kockázati tőkebefektetések terén ugyancsak nincs benne hazánk az első százban” – mutatott rá Árokszállási Zoltán.

„Hiába kapott Magyarország nagyon jó pontokat például az aktuális költségvetési hiány tekintetében (13.), egyértelműek azok a szűk keresztmetszetek, amelyeknél jelentős előrelépésre lenne szükség. Azaz, láthatóan vannak még tennivalók az állam hatékony működése, a kiszámítható gazdaságpolitika, a pénzügyi szektor állapotának javítása, illetve az innovációt segítő környezet kialakítása révén” – vélekedett az Erste elemzője.