Bóvli marad Magyarország?

Egyre fokozottabb nyomás alá helyezik a nemzetközi hitelminősítőket Magyarország vezető gazdaságpolitikusai. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2 milliárd dolláros kötvénykibocsátás után azt mondta, „szégyellje magát” az a hitelminősítő, amelyik bóvliban tartja Magyarországot. Nem csupán a költségvetési politika képviselői, hanem a Magyar Nemzeti Bank vezetői is bírálták a hitelminősítőket. Matolcsy György jegybankelnök – aki korábban a gazdasági tárcát vezette – egy konferencián felszólította a „négy nagy” hitelminősítőt, hogy vizsgálják felül az adósbesorolást. A piacot három hitelminősítő uralja, amelyek kivétel nélkül bóvli kategóriában tartják Magyarországot. A Moody’s és a Fitch egy szinttel tartja a befektetésre nem ajánlott kategória alatt az adósbesorolást, előbbi negatív kilátással, utóbbi stabillal. A Standard & Poor’s-nál két lépcsőfokkal áll a befektetési ajánlás alatt az ország, szintén további esetleges leminősítésre utaló negatív kilátással. Vagyis először alapforgatókönyv szerint leginkább a kilátást kellene módosítani ahhoz, hogy felminősítsenek. Legnagyobb esélye tehát annak van, hogy a Fitch javít az ország adósminősítésén.

„A politikai kockázatok és a bankszektor kockázatai miatt úgy véljük, hogy a minősítés helyes a jelenlegi szintek környékén” – mondta a Világgazdaságnak Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza. Szerinte alacsonyabb besorolás a kormányzat költségvetési oldalon tett intézkedéseinek félreértelmezése lehetne. „Ám a potenciális gazdasági növekedés nagyon alacsony, és az államadósság a költségvetési konszolidáció ellenére nem csökken” – tette hozzá.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után is felvezették kormányzati tisztviselők, hogy a hitelminősítők is lépnek majd, és javíthatják Magyarország adósminősítését. Ám a korábbi leminősítések leginkább a kiszámíthatatlan kormányzati intézkedések, valamint a gyenge növekedési kilátások miatt következtek be.

„A közelmúltban két hitelminősítő – a Moody’s és az S&P – is megerősítette a besorolást, és a kilátást is negatívan hagyták” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint feltörekvő piaci összehasonlításban a külső adósságunk, az államadósságunk, valamint annak devizaaránya továbbra is magas annak ellenére, hogy a folyó fizetési mérlegünk a válság közben javult. „A fizetési mérleg ugyanakkor leginkább 2009-10-ben lendült pluszba, a sokkszerű alkalmazkodás közepette” – tette hozzá.

Szerinte a gazdaságpolitika döntési mechanizmusa viszont kiszámíthatatlan, és intézményrendszer rendkívül gyenge. „A magánynyugdíjpénztárak de facto felszámolása, a vállalati államosítási törekvések, a különadók, valamint a Költségvetési Tanács stábjának felszámolása rendkívül negatívan hatott” – mondta Bebesy. „A versenyképességünk is romlott, ami szintén visszavezethető az intézményi gyengeségre. Súlyos érvek vannak, hogy ne minősítsék fel Magyarországot” – véli.

Tévedtek, és most észbe kaptak?

A hitelminősítőket többen támadták amiatt, hogy nem tudták jelezni a válság közeledtét, sőt, jó adósminősítéssel láttak el a csőd előtt amerikai pénzintézeteket. Az euróövezet adósságválságának kialakulása után – amikor tömeges leminősítéseket hajtottak végre – viszont azzal vádolták őket, hogy túl szigorúak, és indokolatlanok a lépések. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a vállalatokat és az országokat más szempontok szerint értékelik, a kockázatok is eltérőek, és a környezet gyors változása is másképpen hat.