Nem érdekli az MNB-t az infláció, újra csökkent a kamat

Mi szólt a kamatcsökkentés mellett?

A magyar gazdaság egyre mélyebbre csúszik: a második negyedévben 1,3 százalékkal esett a GDP a részletes adatok alapján, és a harmadik negyedév sem kezdődik túl fényesen. A kiskereskedelmi forgalom júliusban 2,6 százalékkal esett vissza, ami jól mutatja, hogy a fogyasztás továbbra sem tud magára találni, miközben az ipari export is kedvezőtlen teljesítményt mutat elsősorban az euróövezeti adósságválság miatt. Mindez – valószínűleg elsősorban a külső tagoknak – jó érv lehetett a kamatvágás mellett, hiszen az adatok továbbra is arról tanúskodnak, hogy a gazdaság recesszióban van.

Az is a kamatcsökkentés mellett szólhatott, hogy Magyarország kockázati megítélése javult az elmúlt hónapban. A magyar csődkockázati mutató (CDS-felár) jelentősen, 420 bázispontról 380 bázispont közelébe ereszkedett egy hónap alatt, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy érdemben javult a nemzetközi befektetői környezet, vagyis a Fed és az EKB lépései javították a kockázati étvágyat. Ebből profitáltak a kockázatosabbnak ítélt eszközök is, így a magyar államkötvények és a forint is.

A CDS-felár csökkenése fontos szempont lehetett, hiszen az MNB többször hangsúlyozta, hogy a kockázati megítélésünk javulása vezethet el a kamatcsökkenéshez. Ugyanakkor a Monetáris Tanács szerint az infláció csökkenésére is szükség volna – bár ezt az augusztusi kamatdöntésen mintha „elfelejtették” volna a külső tagok, akik megszavazták a 25 bázispontos kamatvágást.

És mi szólt a kamattartás mellett?

Augusztusban az infláció 6 százalékra emelkedett éves szinten a júliusi 5,8 százalékról, vagyis az éremelkedés üteme éppen kétszerese a jegybank 3 százalékos inflációs céljának. A fogyasztói árak emelkedése óvatos monetáris politikát indokol. Az MNB elemzőstábjának friss inflációs jelentése pedig valószínűleg a korábbinál magasabb inflációs pályát rajzol ki – és a Monetáris Tanács tagjai már ennek ismeretében hozhatták meg döntésüket.

A maginfláció 5,1 százalékon állt augusztusban, és a változatlan adótartamú árindex 3,7 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Vagyis, az infláció emelkedését magyarázhatjuk a kormányzati adóemeléseknek, ám nem csupán ez játszik közre a magas árindexben; ami aggodalomra adhat okot, hogy a nyomott belső kereslet mellett is magas az infláció.

A kockázati megítélésünk nagyrészt külső okok miatt javul, vagyis az nem magyarázható a hazai folyamatokkal. A kamatcsökkentési ciklus megkezdése kockázatos az EU/IMF-tárgyalások előrehaladása előtt, hiszen a külső környezet romlásával az MNB kénytelen lehet visszafordítani a kamatvágásokat.

Összességében a kamatvágási ciklus erodálhatja az MNB hitelességét, hiszen a jegybank elsődleges célja az árstabilitás, ami a lépésekkel veszélybe került. A központi bank döntéshozóinak többsége úgy tűnik, hogy egyéb szempontokat fontosabbnak vélt, illetve nem látja károsnak a magasabb inflációs pályát.

A forint megbillent a kamatcsökkentésre: 283-as szintről 283,6-ig gyengült az euróval szemben, azonban kis idő múlva már újra 283 forintba került az euró.

Így látja az elemző
 
„A romló inflációs adatok ellenére tovább folytatta a kamatcsökkentést az MNB. A váratlan augusztusi kamatvágást követően az elmúlt hónap során az ország kockázati mutatók tovább javultak, csak a forint gyengült kisebb mértékben” – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

„A nemzetközi hangulat, az EKB és Fed likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult, ismét megugrott az étvágy a kockázatosabb eszközök iránt. A külsős tagok a kedvező globális környezetet kihasználva feltehetően ezúttal is a gyenge növekedési kilátások miatt döntöttek az alapkamat csökkentéséről” – tette hozzá Bebesy. Kiemelte: szeptemberben látott napvilágot a gyenge második negyedéves GDP adat, és a legfrissebb  kiskereskedelmi és ipari termelés számok is kellemetlen meglepetéseket okoztak.

„A mostani kamatcsökkentés indokolhatósága talán azért problémásabb az augusztusi lépéshez képest, mert a jegybank a most publikálásra kerülő Inflációs Jelentése szerint feltehetően egyre messzebb kerül az inflációs cél elérésétől” – hangsúlyozta Bebesy.

A mostani ülés azért is különleges, mert az eddigiektől eltérően a Jegybank három órakor a közlemény helyett egy úgynevezett állásfoglalást publikál, amely a Monetáris Tanács helyzetértékelése lesz a várható folyamatokkal kapcsolatban, és egyben az Inflációs Jelentés bevezetőjéül is szolgál majd, mutatott rá a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere.

„A piac kíváncsian várja, hogy a külsős tagok hogyan tudják konzisztenssé tenni az inflációs célkitűzés keretein belül a céltól távolodó inflációs prognózissal egyidejű kamatvágást. A Magyar Jegybank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, amely a válság során különösen reflektorfénybe került. Számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert és egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési kilátások. A mai lépéssel véleményünk szerint a magyar jegybank is ebbe az irányba mozdult, a stratégia lehet sikeres, azonban feltétlenül meg vannak a kockázatai, hisz a piac elbizonytalanodik a döntéshozatali mechanizmusban” – magyarázta Bebesy.