Nem fogynak a munkahelyek
A munkanélküliséget tekintve jelenleg abszolút a legrosszabb helyen lévő Spanyolországban a 2007-ben még alig több mint 8 százalékos ráta több mint kétszeresére emelkedett az idei első negyedévre. A növekedés azonban már 2008-ban megfigyelhető volt, ekkor is meghaladta éves szinten a 11 százalékot a spanyol adat, és azóta még jobban távolodott az európai átlagtól.
Hazánkban a tegnap megjelent KSH-adatok szerint nem emelkedett tovább a 11,8 százalékos munkanélküliségi arány a február és március közötti átlagra vonatkozóan. Nálunk azonban még fennáll a veszélye, hogy tovább nő a mutató, mivel a recesszió is tovább tartott, mint az EU-ban. Hozzá kell azonban tenni, hogy az Eurostat által használt harmonizált munkanélküliségi statisztika alapján márciusban itt is mérséklődés volt, 11,1-ről 11 százalékra. A válságot megelőző években még az uniós átlag alatti állástalansággal büszkélkedhettünk, ám a költségvetési szigorítások miatt eleve legyengült gazdaság érzékenyen reagált a globális folyamatokra.
A korábbi munkaügyi adatokból az is kiderült, hogy Magyarországon a versenyszektor az uniós átlagnál is erőteljesebb elbocsátási hullámot indított el. Csak a közmunkaprogramokkal tudta a kormány kozmetikázni ezt a folyamatot, hogy ne essen vissza még erőteljesebben a foglalkoztatás. Így viszont hajszállal kisebb volt a csökkenés nálunk, mint az unióban, habár jóval alacsonyabb szintről, 1,8 százalékponttal, 55,5 százalékra esett a múlt év végére a foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves lakosságban. Az egyedüli jó hír, hogy az aktivitás nem csökkent, most is a válság előtti szinten, sőt, kicsivel a felett található. Ennek azért van jelentősége, mert a korábbi nagy leépítési hullámokban sokan végleg elhagyták a munkaerőpiacot korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjazás révén. Ezek a lehetőségek azonban szűkültek a Bajnai-kormány tavalyi lépései során.
A térségben a legnagyobb munkanélküliségi problémával Szlovákia küzd, a 14,1 százalékos harmonizált állástalansági mutató azonban már öt hónapja nem emelkedik tovább. Északi szomszédunknál egyébként is nehéz volt 10 százalék közelébe szorítani az állástalanságot, elsősorban a nagy területi eltérések miatt. A foglalkoztatási arányt tekintve a szlovákok viszont a válság előtt már lényegesen kisebb lemaradásban voltak nálunk az EU-hoz viszonyítva. Még most is a miénknél magasabb, 59 százalék körüli ez az arány, és látva a kedvezőbb növekedési előrejelzéseket, jobb esélyük van ennek növelésére is. A régió élenjárói továbbra is a csehek, akik a válság során előzték le az uniót, mivel arányaiban kevesebb elbocsátással vészelték át az elmúlt másfél évet. Lengyelország viszont az élénk belső piac, illetve a fiskális élénkítés miatt egyáltalán nem szenvedett el gazdasági visszaesést, így a munkaerőpiaca is alig szűkült. A 0,6 százalékpontos romlásban az is szerepet játszhatott, hogy kevesebben tudtak külföldön munkát vállalni a hagyományosan igen jó mobilitású lengyelek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.