A tíz részindex közül öt negatív irányban befolyásolta GYIA-t, négy javította, míg egy semlegesen hatott rá.
Az öt pénzügyi részindex közül kettő csökkentette, ugyanennyi növelte, és egy nem befolyásolta a mutatót. A pénzkínálat reálértéke visszaesett, és a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének teljesítménye is rontott a GYIA-n. A növekedés irányba hatott a reálkamat mérséklődése, valamint a rövid és a hosszú állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése is. Az Ifo-index stagnálása nem mozdította el a mutatószámot.
A makrogazdasági alindexek közül a reálkeresetek emelkedése és a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése pozitívan befolyásolta a GYIA-t, ugyanakkor utóbbi csak minimális javulást mutat, és továbbra is 17 hónapnál több időbe telik új állást találni. A fogyasztási hitelek állományának visszaesése és az ipar teljesítménye lefelé húzta az indexet. Az ipari termelés visszaesett, és rontott az összképen az ipar belföldi értékesítésének volumenindexe is.
Összességében az látszik, hogy a tavalyi recesszió után az idei év is nehezen indul.
A magyar gazdaságban nincs olyan ágazat, amely a növekedés motorja lehetne, miközben a kormányzat sem tudja érdemben segíteni a bővülést, noha a Munkahelyvédelmi Akcióterv segíthet a foglalkoztatás stabilizálódásában. A költségvetési kiigazítások azonban – amelyek azt szolgálják, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól – visszafogják a növekedést; a tavalyi év tapasztalatai alapján várhatóan idén sem úszhatjuk meg növekedési áldozat nélkül az intézkedéseket.
A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor 3,25 százalékos GDP-arányos deficitet vár idén, vagyis a kormánynak esetleg további intézkedéseket kell hoznia, hogy a kritikus 3 százalék alatt legyen a hiány, és kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A várható néhány tízmilliárdos csomag növekedési hatása attól függ, hogy milyen szerkezetben oldja meg a kormány.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus óta tartó kamatvágási ciklusa sem hozta meg a monetáris tanács külső tagjai által várt növekedést. A hat hónapja tartó csökkentési ciklus – a jegybanki elnökcserével kapcsolatos aggodalmak mellett – szerepet játszott a forint utóbbi hetekben tapasztalt leértékelődésében. A 295–300 forint körüli euró, valamint a hazai deviza volatilitásának felerősödése bizonytalanságot jelent – különösen a kedvező külpiaci hangulatban – a lakosság és a vállalatok nagyarányú devizaadóssága, valamint a kiszámíthatóság mérséklődése miatt.
A fiskális és monetáris politika döntéshozóinak korlátozottak az eszközei a növekedés elősegítésére. Idén a mezőgazdaság teljesítménye mellett Németország és az euróövezet bővülésének üteme fogja eldönteni, hogy kikerülünk-e a recesszióból.
A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.
A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.
(www.vg.hu/gyiamutato)
A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.
A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.
(www.vg.hu/gyiamutato) -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.