Nem reálisak a kormány elképzelései?
A minisztérium számításaiból az is kiderül, mire alapozzák az előrejelzést: a beruházások felfuttatására, illetve az államapparátus és a bürokrácia visszafogására. Már 2012-től 10 százalék feletti beruházásbővüléssel kalkulálnak, így a GDP-n belül a beruházási hányad 2015-re 26 százalékra emelkedik az idei 20-ról. A számokban nyilvánvalóan figyelembe vették az elmúlt hónapokban bejelentett tervezett bővítéseket, amelyek elsősorban az autógyártó kapacitást növelik meg a következő három évben. Ezzel lehet magyarázni az export várt, 10 százalék feletti növekedési ütemét is 2012–15 között.
Mindez azonban a gazdasági hatékonyság javulása és az üzleti környezet fejlődése nélkül nem reális célkitűzés. A háztartások fogyasztásában is dinamikus bővülésre számít a kormány, jövőre – vélhetően az szja-csökkentésnek köszönhetően – még a gazdasági növekedést is meghaladó ütem szerepel a kiadott anyagukban. Eközben az állami karcsúsítás hatására a közösségi fogyasztás jelentősen, 7,6 százalékkal fog visszaesni a várakozásuk szerint.
Az inflációt a következő öt évben 3,3–3,5 százalék közé várja a kormány, ez némileg magasabb, mint a jegybanki célkitűzés. Abban az esetben azonban elfogadható mértékű a pénzromlás, ha folyamatosan a külső tényezők romlásával kalkulálnánk. A piaci elemzők mindenesetre 2012-re szintén 3 százaléknál magasabb drágulást valószínűsítenek a Reuters legutóbbi felmérése alapján. Mint ismeretes, a tervezettnél alacsonyabb infláció kiesést okoz a büdzsében, ahogyan a túltervezett gazdasági növekedés is. Ezeknek azonban nagyon nehéz előre számszerűsíteni a hatását, és az itt szóban forgó eltérések még nem jelentenek veszélyt a hiány mértékére.
Nem látja ilyen fényesen a jövőt a Standard & Poor’s hitelminősítő, amely ugyanakkor megerősítette Magyarország eddigi, még éppen a befektetői kategóriába eső besorolását. Maradt tehát a BBB kategóriában a magyar devizaadósság, negatív kilátással, ez azt jelenti, hogy a következő felülvizsgálatkor is a leminősítést fontolja meg a londoni intézet. A növekedési kilátásokról is említést tettek: elismerően szóltak az exportteljesítményünkről, ugyanakkor növekedést rontónak nevezték a négy szektorra kivetett különadót. Utóbbiak, lévén átmeneti jellegű bevételek, növelik a büdzsével kapcsolatos kockázatokat is – vélik.
A 16 százalékos egykulcsos szja-t is másként ítéli meg a minősítő: visszafogottnak nevezi a gazdasági növekedésre és adóbevételekre gyakorolt hatását, mivel nem társul a szociális rendszer és a munkaerőpiac reformjával. Továbbra is hangsúlyozzák az ország külső sérülékenységét finanszírozási szempontból, amelyet a magas államadósság is fokoz.
Hogy a kétféle jövőkép közül melyik lesz közelebb a valósághoz, az a következő években dőlhet el, mindenesetre sok múlik azon, mennyire tudja a bürokráciacsökkentéssel javítani a vállalkozási aktivitást a kormány. Az sem mellékes persze, hogy a külső folyamatok hogyan alakulnak, ha teljesül az OECD szintén tegnap kiadott 2 százalék körüli eurózónára vonatkozó növekedési jóslata, az az élénk külső konjunktúra fennmaradását jelentené, ami segíti a magyar exportot. Ha viszont nem lesz tartós a válságból való kilábalás, akkor Magyarország sem valószínű, hogy az EU-s trendekkel szembe tudna menni. A nemrégiben bejelentett nagyberuházások viszont egyenként is közelítik a GDP egy százalékát, ez önmagában meg fogja dobni a növekedést. A tartós teljesítményjavuláshoz azonban a korábbiaknál hatékonyabban kellene a hazai kisvállalkozásoknak rácsatlakozni a bejövő külföldi tőkére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.