A tervek veszélyeztetik a külföldi bankokat Magyarországon, a bankokat terheli a politikai bizonytalanság, a lassú növekedés és a bankadó, írta Peter Attard Montalto. A Nomura feltörekvő piaci elemzője szerint a kormány nem törődik azzal, hogy a tervek milyen hatással vannak a külföldi bankokra, akik az eszközök többségével rendelkeznek a bankszektorban.
Montalto ennek kapcsán idézte Orbán Viktor hétfő délutáni kijelentését, mely szerint a külföldi bankok a döntésektől függetlenül kivonják a forrásokat és a tőkét Magyarországról. Mi úgy gondoljuk, hogy az ilyen „bank-negatív” javaslatok kockázatot jelentenek a külföldi bankok likviditására és eszközeire, tette hozzá a közgazdász.
„A Banco Popolare már hónapok óta el akarja adni helyi eszközeit és ki akar vonulni az országból. Úgy gondoljuk, mások is követhetik a példáját” – vélekedett Peter Attard Montalto. Az elemző felidézte az osztrák kancellárhelyettes szavait, aki úgy látta, hogy a javaslat „veszélyezteti a külföldi bankok magyarországi létét”; ezt a kockázatot komolyan kell venni, szögezi le Montalto.
Bár Magyarország folyó fizetési mérlege többletet mutat és a tart a fiskális konszolidáció, a javaslat kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra és a bankokra. Ezért jelentősen növekszik annak valószínűsége, hogy Magyarországot „bóvli” kategóriába minősítsék.
Magyarország adósságának minősítése egy fokozattal van a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategória felett mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél. A Standard & Poor’s és a Moody’s negatív kilátást tart a besorolás margóján, vagyis nagyobb a leminősítés kockázata, mint a besorolása tartásának valószínűsége. A Fitch Ratings ebben az évben stabilra változtatta Magyarország kilátását.
A nap folyamán megszólalt a Standard & Poor''s. A világ legnagyobb hitelminősítő ügynöksége azt mondta, hogy a devizahitelek korai visszafizetése „lefelé mutató” kockázatokat okoz a hitelezésre, a növekedésre és az államháztartásra. Az S&P aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor tervei kapcsán.
Frank Gill, a Standard & Poor’s európai szuverénadósság-kockázati besorolásokért felelős igazgatója a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta, hogy a gazdasági növekedés 1,4 százalék lehet jövőre, szemben a kormány által várt 2 százalékos bővüléssel. Hozzátette: Magyarország kilátása továbbra is negatív.
A kormány „azt mondja a külföldi bankoknak, hogy menjenek a pokolba, amely hosszú távon rendkívül negatív” – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere a Bloomberg hírügynökségnek tegnap este.
Bebesy ugyanakkor elmondta azt is, a kormány nem kényszeríti a bankokat, hogy forinthitelre váltsák a devizahiteleket, amely korlátozhatja a terv piacra gyakorolt hatását. A közgazdász ezt azzal magyarázza, hogy a legtöbb magyar háztartásnak nincs annyi megtakarítása, hogy egy összegben törlesszék a hiteleket.
Egységes álláspontot alakított ki abban, hogy a devizahitelek végtörlesztésének rögzített árfolyamon történő lehetősége a banki közösség számára elfogadhatatlan, mert az jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyeket von maga után, közölte a Magyar Bankszövetség hétfő délután.
„A testület kinyilvánítja, hogy a fenti intézkedés végrehajtása esetén a bankoknak nincs más lehetősége, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordulni, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal élni” – szögezik le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.