Növekedés kockázatokkal

Közel fél százalékkal módosította felfelé az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az intézet ugyanakkor nyomatékosan felhívja a figyelmet júliusi prognózisában, hogy a globális kilátások javulása ellenére a növekedés régiónként igen nagy különbségeket mutat. Ezenfelül pedig számos, elsősorban pénzpiaci tényező veszélyezteti a gazdasági kilábalást a valutaalap megítélése szerint.

Miközben pillanatnyilag azt valószínűsítjük, hogy a fellendülés folytatódni fog, a konjunktúrát veszélyeztető körülmények egyértelműen erősödtek – fogalmazott a globális növekedési előrejelzés (WEO) és a pénzügyi stabilitási jelentés (GFSR) bemutatásakor az IMF vezető közgazdásza. Olivier Blanchard szerint a végeredmény egyfelől attól függ, hogy Európa képes-e megbirkózni az eladósodottsággal és a pénzügyi rendszer problémáival, másrészt pedig attól is, hogy a feltörekvő országok hogyan tudják biztosítani az egyensúlyt gazdaságaikban.

A WEO és a GFSR egyaránt hangsúlyozza, hogy jelentős mértékben erősödtek a növekedést kockáztató tényezők. Rövid távon az euróövezeti országok és az USA fiskális gondjai miatti piaci bizalmatlanság fokozódását látják a legnagyobb veszélyforrásnak a szakemberek. A 2010 második felében lejáró 4000 milliárd dollárnyi amerikai, európai és japán államadósság miatt komoly verseny indulhat be a hitelforrásokért.

Ezt tetézi, hogy az elkövetkező néhány évben a bankközi hitelek területén is valóságos lejárati hullám várható. Emiatt az IMF attól tart, hogy a szuverén hitelválság nemcsak más államok számára okozhat hosszabb távon finanszírozási gondokat, de a kereskedelmi bankokra is átterjedhet.

Egy ilyen fejlemény pedig súlyos hatással lenne a vállalati hitelek piacára és ezzel a gazdasági növekedésre is. A bankok helyzete kapcsán egyébként a nemzetközi szabályozási reform átláthatóbb és egyértelműbb ütemterv alapján történő végrehajtását sürgeti az IMF jelentése.

A piaci bizalom helyreállítása érdekében a valutaalap kiszámítható fiskális konszolidációt sürget úgy, hogy a megszorításokkal párhuzamosan végrehajtott strukturális reformok például az adó- és szociális rendszerek terén lehetővé tegyék a növekedés fenntartását. Az IMF ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközileg összehangolt intézkedéseket az egyes országok speciális helyzetéhez kell igazítani. Így például a megszorítások 2011-es bevezetését tartanák ésszerűnek az euróövezet államaiban, miközben az élénkítő kiadások beszüntetését már az idén javasolják.

A kelet-közép-európai feltörekvő gazdaságok – így Magyarország – szempontjából leginkább azt emeli ki a valutaalap két elemzése, hogy térségünk továbbra is nagymértékben kitett a nyugati folyamatoknak a működő tőke, illetve a térségben meghatározó szerepet játszó európai nagybankok révén. A román és magyar tőzsdén április és június között tapasztalt kirívó árfolyamzuhanásokban is annak bizonyítékát látják az IMF elemzői, hogy térségünk a világ más feltörekvő régióinál jobban ki van szolgáltatva a piaci ingadozásoknak. JK

A konzervatívabb banki működés miatt a térség bankjai kevéssé érintettek a pénzügyi turbulenciákban, az egyre erősödő belső kereslet pedig védelmet nyújt a nyugati kereslet ingadozásaival szemben. Ezenfelül a – főleg kínai – ingatlanpiaci buborék miatti korábbi aggodalmak is csökkenni látszanak.

A gyorsan növekedő ázsiai gazdaságok ráadásul sokkal jobb fiskális helyzetben vannak az európai országoknál, ezért sokkal több mozgásterük maradt az élénkítő beavatkozásokhoz.

A konzervatívabb banki működés miatt a térség bankjai kevéssé érintettek a pénzügyi turbulenciákban, az egyre erősödő belső kereslet pedig védelmet nyújt a nyugati kereslet ingadozásaival szemben. Ezenfelül a – főleg kínai – ingatlanpiaci buborék miatti korábbi aggodalmak is csökkenni látszanak.

A gyorsan növekedő ázsiai gazdaságok ráadásul sokkal jobb fiskális helyzetben vannak az európai országoknál, ezért sokkal több mozgásterük maradt az élénkítő beavatkozásokhoz. Javulnak a magyar kilátások Az IMF nem foglalkozott ezúttal részletesebben a magyar pályával, de az ezekben a hetekben zajló magyarországi egyeztetéseit követően várhatóan kiadja ránk vonatkozó jelentését is.

Más intézetek és elemzők azonban már elkezdték emelni idei növekedési előrejelzésüket azt követően, hogy az első negyedévről jóval a várakozások feletti tényadat jelent meg.

Már ebben az időszakban enyhén pozitív volt az éves változás, holott ezt csak a második fél évre jósolták korábban a szakértők. Éves átlagban így már nem stagnálást várnak, hanem enyhe bővülést.

Jelenleg a Kopint-Tárki a legoptimistább, ők 1,5 százalékra taksálják az idei bővülést, de az átlag is közel egy százalékkal kalkulál a korábbi stagnálás helyett.-->