Nyugvóponton a forint

Részben a küszöbönálló parlamenti választásokat megelőző kivárás miatt megragadni látszik a hazai valuta árfolyama a 265 forint/eurós szint környékén, de kérdés, nevezhető-e ez egyensúlyi állapotnak. Abban az értelemben természetesen igen, hogy a pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyokat tükrözi, azonban korántsem biztos, hogy a növekedési hatása is semleges. Amióta az ország külső adósságának jelentős hányada devizában denominált, csak bonyolódott a kép, eközben az exportőrök erőteljesen lobbiznak a gyengébb valutáért.

Legutóbb az borzolta a kedélyeket, amikor a 260-as szintet közelítette a hazai fizetőeszköz jegyzése márciusban, pedig a mostaninál két százalékkal alig erősebb szint valószínűleg senki életében nem hozott jelentős változást. Mégis megjegyezték például kutatóintézetek, hogy kezd „túl erőssé” válni az árfolyam. A térségbeli fizetőeszközök túlértékelődésének veszélyétől óvott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. A szervezet szerint a jegybankoknak fel kellene lépniük az árfolyamok emelkedése ellen annak érdekében, hogy megőrizzék országaik export-versenyképességét.

A magyar kivitel nagyjából olyan ütemben nő, mint a környező országokban, ám kétségtelenül vannak ágazatok, amelyeknek kedvezne a gyengébb szint – mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki mindent figyelembe véve a mostani szintet egyensúly közelinek véli. Szerinte az exportunk sokkal inkább függ a német üzleti hangulattól, mint az árfolyamtól, utóbbi csak árnyalni képes a képet, de a folyamatokat megfordítani nem. Hasonlót sugall a Société Générale egyik elemzése is, amely a cseh és a szlovák gazdasági válságreakciót hasonlította össze. Ebben a legmeglepőbb fejlemény az volt, hogy a hasonló gazdasági szerkezet mellett a tavaly év eleje óta eurót használó Szlovákia exportja kisebb mértékben esett, mint a (hozzánk hasonlóan) gyengülő valutával rendelkező Csehországé.

Az import szempontjából is hasonló a kép: hiába válnak olcsóbbá a behozott cikkek, amíg ilyen gyenge lábakon áll a hazai fizetőképes kereslet. Egyrészt a visszafogott béremelések és a magas munkanélküliség, másrészt a megnövekedett törlesztőrészletek állnak a háttérben. Utóbbit persze kedvezően befolyásolná egy felértékelődés, de az egyoldalúan megemelt hitelkamatokat nem. Ráadásul ebből a szempontból elsősorban a svájci frankkal szemben jönne jól a forinterősödés, az alpesi ország azonban jobban vészelte át a válságot a többi fejlett országnál, így a devizája is felértékelődött – fejtette ki Suppan. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az egy évvel ezelőtti forintgyengülés önmagában is a hite-

lezés visszafogását erősítette, ugyanis a leértékelődő eszközállományt részben csak így tudták kompenzálni a bankok.

A márciusi MNB-szemlében arra jutottak a szakértők, hogy akár erősítheti is a recessziót a leértékelés, de legalábbis bizonytalan, milyen irányban hat. Emiatt az is kérdéses, hogy a monetáris politika önmagában képes-e anticiklikusan hatni, főként olyan likviditásszűke esetén, mint amilyen a mostani válság idején fellépett. A monetáris politikának azonban elsősorban az inflációra kell figyelnie, ezt viszont szintén befolyásolja az árfolyam. Míg 2008 során sikerült a valutaerősödés révén részben semlegesíteni a világpiaci „nyersanyagárbummot”, addig egy évvel ezelőtt negatív inflációs meglepetést okozott a gyengülés. Ha az olajár tovább emelkedik, akkor ismét felmerülhet, hogy jót tenne egy felértékelődés, még ha a belső tényezők felől most kisebb is a nyomás – vélekedik Suppan. Sőt, véleménye szerint éppen a versenyképesség árfolyamon keresztüli befolyásolása nem túl szerencsés.

A forintárfolyam a leglátványosabban az adósságállományra képes közvetlenül hatni. Az SDR-ben kapott, de euróra átváltott IMF–EU hitelcsomag, illetve a devizakötvény-kibocsátások nyomán február végére 45,5 százalékra emelkedett a Pénzügyminisztérium közlése szerint az államadósság euróban fennálló része. A költségvetés folyó kiadá-saiban azonban ennek alig van jelentősége, legalábbis addig, amíg nem kell törleszteni. A 2011-től esedékes visszafizetés akár önmagában is nyomást fejthet ki a forintpiacon.

Ez nem magyar jelenség, a többi régiós deviza is hasonlóan mozgott az időszak során.

Ez nem magyar jelenség, a többi régiós deviza is hasonlóan mozgott az időszak során.-->