Világgazdaság Online

Görögország után ismét egy dél-európai állam került a figyelem középpontjába. Az olasz nemzeti bank egy hónappal ezelőtti jelentése szerint rekord magasságra, 1,813 trilló euróra emelkedett az államadósság mértéke áprilisban. Tavaly az olasz államadósság a GDP 115,8 százalékát tette ki és a várakozások szerint idén 118,4 százalékra emelkedik. Májusban a Berlusconi-kormány 24,9 milliárd eurós megszorító csomagot fogadott el 2012-ig. Az intézkedésektől többek között azt várja Róma, hogy a költségvetési hiány a jelenlegi 5,3 százalékról 2,7 százalékra csökken 2012-ig.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormánynak további intézkedéseket kell elfogadnia azért, hogy biztosítani tudják a rekordméretűre duzzadt államadósságot. A befektetők egyre inkább aggódnak, hiszen az olasz kormánynak – görög társához hasonlóan – hajszálnyi többsége van a parlamentben. A piaci aggodalmak miatt a mai kincstárjegy aukción az olasz állampapírok hozama igencsak megugrott: a 10 éves lejáratú kötvényeket 6,016 százalékra emelkedett, ez július eleje óta egy százalékos emelkedést jelent. A helyzet Spanyolországban sem alakult rózsásabban: a spanyol 10 éves papírokért 6,191 százalékos hozamot garantált az állam. Csak összehasonlításképpen: a csőd közelébe jutott Görögországban jelenleg 16 százalékos, Írországban 12,7 százalékos, Portugáliában pedig 12,2 százalékos hozamot fizetnek ugyanezen konstrukcióért.

Az egy éves futamidejű kötvényekért júniusban még 2,147 százalékos hozamot garanált az olasz állam, ez ma 3,67 százalékra ugrott, amely jóval meghaladjta az elemzők által várt 3 százalékot. S nem elég, hogy a hozam emelkedett, a kereslet is jóval visszaesett, ezúttal ugyanis 1,55-szeres volt a túljegyzés az aukción a korábbi 1,71-szeres jegyzéshez képest. Olaszországban a 10 éves lejáratú papírok hozama legutóbb 14 éve - még az euró bevezetése előtt - volt ilyen magasan

Olaszország megingásának hírére azonban nem csak az állampapírhozamok emelkedtek magasba: a CMA DataVision londoni piaci adatszolgáltató csoport szakelemzőinek kimutatása szerint Olaszország nem törlesztővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a keddi londoni kereskedésben 320 bázispont - tízezer euró adósságra 320 ezer euró - felett járt, vagyis immár csaknem a kétszerese a hónap elején mért, 170 bázispont körüli olasz CDS-árazásoknak. Kedden a spanyol CDS is magasba, 380 bázispontra emelkedett, míg a portugál csődbiztosítás 1187 euróba kerül.

A Spiegel elemzésében kifejti azt, hogy az egész dél-európai bizonytalanságból Németország profitál: a 10 éves lejáratú német állampapír hozama ugyanis 2,5 százalékra csökkent. Ilyen alacsonyan már nagyon régen volt a német hozamszint, legutóbb tavaly augusztusban, amikor 2,1 százalékos hozamra adtak el államkötvényeket.

A befektetők körében aggodalmat okoz az olasz bankrendszer, mert egyes hírek szerint néhány olasz nagy bank elbukhatott a héten nyilvánosságra kerülő stresszteszten. Az elmúlt időszakban jelentősen zuhantak az olasz banki részvények árfolyamai a tőzsdén, az UniCredit például több mint 25 százalékkal gyengült július elseje óta, de jelentősen csökkent az árfolyama az Intensa SanPaolónak is.

Giulio Tremonti pénzügyminiszter kedden délután kezdi meg az általa kidolgozott megszorító csomag végleges változatának összeállítását. A korábbi 47-ről már 70 milliárd euróra emelkedett a megszorító intézkedések mértéke. Tremonti akcióba lépése valamennyire megfékezte a milánói tőzsdezuhanást. A megszorító csomagot a sajtó főleg azért kritizálja, mert az intézkedések javarészét a következő, 2013-as parlamenti választás után vezetnék be.

A Szenátus és a Képviselőház elnökének ütemezése szerint a megszorító csomagról a felsőház már csütörtökön, az alsó ház pedig vasárnapig, maximum jövő hétfőn szavazhatna.

Suppan Gergely , a TakarékBank elemzője szerint fokozta a bizonytalanságot, hogy piaci pletykák szerint elsősorban Olaszország miatt hívták össze hétfőre az európai válságbizottságot, és az is rontotta a befektetői hangulatot, hogy egyes sajtóértesülések szerint a pénzügyminiszter helyzete meggyengült a kormányban.

Az olasz gazdaság 2009-ben az eurózóna átlagánál nagyobb ütemben, 5,2 százalékkal zsugorodott, tavaly mindössze 1,3 százalékkal nőtt.