Olyan mélyre került Magyarország, mint a válság legsúlyosabb időszakában

Utoljára a világgazdasági válság legsötétebb időszakában zuhantak akkorát a beruházások Magyarországon, mint az idei első negyedévben: 9,6 százalékkal esett vissza a beruházások volumene, amiben óriási szerepet játszott, hogy a tavalyi év végén elapadtak az európai uniós források. A statisztikai hivatal adatsora szerint közel s távol alig találni ennyire pocsék adatot: csupán egyetlen negyedév volt 1998 óta, ami a mostaninál is gyengébb számot hozott. Annyi biztos, hogy a gazdaság első negyedéves lassulásában (mindössze 0,9 százalékkal nőtt a GDP, miközben az elemzők kétszer ilyen gyors bővülést vártak) az építőipar hanyatlása mellett a beruházások csökkenése játszotta a főszerepet.

Az elmúlt két évben az EU-pénzek gyorsuló lehívása hajtotta a növekedést, most azonban világossá vált, hogy ezen kívül nincs más motorja a beruházásoknak. Nem csak az állami invesztíciók drasztikus, 40 százalékos visszaesése okozta a rossz teljesítményt, hanem az is, hogy a vállalatok is mintegy 5 százalékkal kevesebbet fejlesztettek, mint egy évvel korábban, vagyis a jegybank hitelprogramjai most nem tudták megfordítani a helyzetet.

A hotelépítések segítettek

Néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások jelentősen nőttek. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén a növekedésben szerepet játszottak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 16 százalékos bővülését a hotelépítések és a szállodafelújítások magyarázták. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat beruházásainak több mint harminc százalékos emelkedése mögött néhány nagyberuházás áll. Az egyéb szolgáltatások területén a gyógyfürdő-felújítások és az egyházi épületek rekonstrukciós munkálatai növelték a beruházásokat.

Csaknem az összes nagyobb ágazatban visszaesést mért a statisztikai hivatal, ami arra vall, hogy a magyar gazdaság teljesen leállt az uniós források nélkül. A gép- és berendezésberuházások három, az építésiek pedig csaknem húsz százalékkal csökkentek. Az ivóvízjavító- és szennyvízberuházások gyakorlatilag megszűntek, a szállítás-raktározás zuhant, de visszaestek az egészségügyi, oktatási és közigazgatási beruházások is. A legnagyobb ágazatban, a feldolgozóiparban 3,6 százalékos visszaesést mért a KSH, tehát a vállalatok sem igazán ruháznak be.

A vállalati beruházások trendszerűen gyenge teljesítményét azonban nem csak az EU-források lehívásának ingadozása befolyásolja. Szakértők szerint meghatározó tényező a magyar gazdaság versenyképességének folyamatos romlása, a kiszámíthatatlan üzleti környezet, valamint az államosítási hullámok, ezek mind visszafogják a beruházási tevékenységet.

Noha a számok valóban lehangolóak, most azért nem olyan súlyos a helyzet, mint a 2009-es válság közben volt. Ha minden jól megy, akkor néhány negyedéves csökkenés után újra emelkedő pályára állhatnak a beruházások, mert az új uniós ciklus forráslehívásai felpöröghetnek. Ez nem oldja meg a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika okozta problémákat, de a pénzbőség majd újra a beruházások növekedést fogja mutatni. Azt még nem tudni, mire számít a Nemzetgazdasági Minisztérium, azt sem, hogy mivel magyarázzák az első negyedév közel tíz százalékos beruházási visszaesését – a makrogazdasági adatokat követő szokásos közleményük még várat magára.

UPDATE: Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-vel 15 óra után többek között azt közölte: "átmeneti a beruházások mérséklődése, az év második felében a beruházási teljesítmény számottevő emelkedésére számít" a tárca. (Az NGM eddig a makroadatok délelőtt 9 órai érkezése után röviddel ki szokta adni a sajtóközleményét.)