Osztrák pénzügyminiszter: az EU-ból is ki kell lépniük a görögöknek

Görögország csak úgy léphet ki az euróövezetből, ha először elhagyja az Európai Uniót - vélte az osztrák pénzügyminiszter. Jörg Schelling a Die Presse német napilap vasárnapi számában azt nyilatkozta, hogy Athén kilépése az euróövezetből "jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszik". Technikailag erre azonban csak úgy kerülhet sor, ha Görögország először az Európai Unióból történő kilépését kéri, és ehhez megkapja a jóváhagyást a tagországoktól - tette hozzá.

Az osztrák pénzügyminiszter megjegyezte: Az esetleges kilépés Görögországnak jobban fog fájni, mint a többi euróövezeti országnak.

Az euróövezeti országok és Görögország között szombaton szakadtak meg a tárgyalások, miután a görög miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazásra teszi fel a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodás kérdését. Az euróövezeti országok körében különösen nagy nemtetszést váltott ki a görög kormányfőnek az a javaslata, hogy a szavazók utasítsák el a megállapodást.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint maga a görög kormány a felelős azért, hogy vége szakad a segélyprogramnak. Az esetleges veszély, hogy a görög példa más eladósodott országokat is megfertőzhet, mint Olaszország vagy Portugália, az EB-biztos hangsúlyozta: az eurózóna fel van vértezve mindenféle lehetséges rizikóra. "Számomra és a bizottság számára Görögország továbbra is euróország marad" - tette hozzá.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a görög válság hatásairól szólva Brüsszelben leszögezte, hogy az EU tagállamai mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy stabilizálják az európai valutauniót és elhárítsák a pénzpiaci zavarokat. Mindent megteszünk azért, hogy elhárítsuk a fertőzésveszélyt - hangoztatta Schäuble az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozása után.

A német pénzügyminiszter megerősítette, hogy Görögország tagja marad az euróövezetnek és az Európai Uniónak. Ugyanakkor úgy vélte, hogy Görögország nehéz, nyugtalan napoknak néz elébe, nem lesz könnyű kötelezettségeinek eleget tenni. Már szombaton rendkívül nagy összegben vettek ki pénzt a görögországi bankokból - tette hozzá.

A népszavazásról Schäuble megjegyezte, hogy természetesen minden országnak jogában áll referendumokat rendezni, a gondokat azonban ezzel nem oldják meg. "A tárgyalásokat Athén szakította meg, elutasítva a hitelezők javaslatait. Ez nem lehet alapja a segélyprogram meghosszabbításának. A német szövetségi kormánynak ebben a kérdésben egységes az álláspontja" - hangsúlyozta.

Christine Lagarde, az IMF vezére a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.

Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól - hangsúlyozta az IMF vezetője.

Hozzátette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja - mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.