Sem idén, sem jövőre nem javul a magyar fogyasztás

Simor András, a jegybank elnöke a kamatbejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta: 0,8 százalékos gazdasági visszaeséssel számol a jegybank. Az MNB szakértői stábja által készített új inflációs prognózis a 2012-re jelzett korábbi 5,6 százalékos mértéket 5,3 százalékra csökkentette, a jövő évit 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte. Az idei GDP-re adott előrejelzést 0,8 százalékos visszaesésre módosította a márciusi 0,1 százalékos növekedés helyett, a jövő évi GDP 0,8 százalékkal nőhet a korábbi 1,5 százalékos ütem helyett.

Az infláció az idei és a következő évben is a cél felett ma rad. A dezinflációs hatást ugyanakkor erősíti a várhatóan 10 százalék felett maradó munkanélküliség. A belföldi keresletet a csökkenő reáljövedelem, a bankrendszer szigorú és szigorodó hitelezése és a fiskális kiigazítást. A fogyasztásban sem 2012-ben, sem 2013-ban nem számít felíveléssel a jegybank. Továbbra is a nettó export a gazdaság motorja, amely 2012-ben a korábban feltételezettnél gyengébben alakul, de még így is pozitív tartományban marad. A beruházások viszont időnként még az amortizáció szintjét sem érik el, ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság termelési potenciálja hosszabb távon is gyengülhetett.

Az MT mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon – áll az MNB közleményében.

Hangsúlyozzák: kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor.

Az ország kockázati megítélése az IMF-megállapodás közeledtével javult, ugyanakkor az általános kockázatkerülés erősödése miatt az átlagolt kockázati megítélés gyakorlatilag változatlan. Ezen a gyors IMF-megállapodás javíthat, ezért örömteli, hogy a jegybank törvény kapcsán a nézeteltérések nagyjából elhárultak - fogalmazott Simor.

A jövő évi hiánycél a tartalékok maradéktalan törlése esetén közelíthető meg, de jelentős kockázatot jelent, hogy a jövő évi makropálya kapcsán az MNB által várt és a költségvetés által jelzett GDP-növekedés között nagy az eltérés. Bár a 2013-as hiánycél teljesülése nem garantált, de az MNB is 3,0 százalék alatti deficitet vár jövőre. Simor András hozzátette: jelenlegi prognózisuk csak technikai értelemben számol a 280 milliárdos tervezett bevételt jelentő tranzakciós adóval , miután ezzel kapcsolatban jelenleg is folynak a tárgyalások. Az adóval kapcsolatban Simor András elmondta: ha a teher szintje viszonylag alacsony, az adó pedig maximált, az viszonylag kis torzulást okoz a gazdaságban. Hozzátette: az MNB nem foglal állást arról, hogy mennyiben tekinthető reálisnak a tranzakciós adóbevételi cél.

Arra a kérdése, milyen következményekkel járhat a beruházások visszaesése, a jegybank elnöke elmondta: a folyamat visszaveti a növekedési potenciált és negatívan hat a foglalkoztatásra is.

Az MT mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon – áll az MNB közleményében.

Hangsúlyozzák: kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor.

Az MT mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon – áll az MNB közleményében.

Hangsúlyozzák: kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor. Bebessy: Egyre többen hajlanak majd a kamatcsökkentésre

A jegybank már utalt arra, hogy a most megjelenő Inflációs Jelentésében lefelé módosítja a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, azonban a gyengébb gazdasági aktivitás a folyamatos adóemelések miatt egyelőre nem eredményezett alacsonyabb inflációt. A májusi inflációs adat ugyanakkor a kedvezőtlenebb év eleji számok után kellemes meglepetést okozott, az adóemelések hatásától mentes, rövidebb bázisú adatok az infláció csökkenését vetítik előre - írja elemzői kommentárjában Bebessy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolio menedzsere.

Suppan: Nincs lehetőség kamatcsökkentésre

Miközben a reálgazdasági folyamatok alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hónapokban fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre – vélekedett Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek, míg az IMF tárgyalások megkezdésének reményére a forint erősödése, illetve a kockázati prémiumok csökkenése felülmúlta a régiót.

-->