Simor: még törékeny a bizalom

Emellett is képes volt a jegybank enyhíteni a monetáris szigort, köszönhetően a fegyelmezett fiskális politikának. Még mindig esik vissza azonban a hitelezés, Magyarország kockázati felára még mindig magas, de ez főként a globális helyzetnek köszönhetők. Még mindig a török-román csoportban vagyunk ebből a szempontból.

Kérdés, hogy mikor fordul meg a kockázatvállalási kedv, a növekedési prognózisok 2010-re várnak javulást, és különösen igaz ez KKE-ra. Magyarországon sikerült egy hirtelen tőkekiáramlás és ebből adódó fizetési mérleg válságot elkerülni. A bankrendszer stabilitása a reálgazdasági növekedés beindulásának előfeltétele.  A tőkemegfelelési mutatónk még növekedett is, és a középmezőny fölött helyezkedik el.

Alapvetően a külföldi tulajdonosok tőkésítették fel a hitelintézeteket. A hitelfelvétel visszaesése nem drámai, csak ahhoz viszonyítva, milyen mértékű volt a válság előtt, de ezt az alkalmazkodást normálisnak tekinti Simor.

A stressztesztek során az látható, hogy a szélsőséges esetben fellépő 100-170 milliárd forintos többlet-forrásigény nem nevezhető jelentősnek, tehát megnyugtató a bankrendszer stabilitása. A magyar finanszírozási kockázatok csökkentek, a külföldi anyabankok kiálltak a leányaik mellett, az állam tudja magát a piacról finanszírozni és megvan az IMF-EU védőhálója is.

Bár az egyensúlyi mutatók kedvezően alakultak, ugyanakkor az adósságállomány magas, és ezt hosszú évekbe telik kezelni. A tőkebeáramlás jelenleg leállt, még az állampapírpiacon sem. Minden szektor finanszírozási igénye csökkent, az azonban negatív, hogy a vállalati szféra is megtakarítóvá vált.

Magyarországon később fog beállni a pozitív fordulat, zömmel belső tényezők miatt, jelentős feles kapacitások vannak, amik visszafogják a beruházást. Az ipar talán már befejezte a visszaesést, de a mezőgazdaság és a szolgáltatások még mínuszban lehetnek idén év végén. 2011 vége felé tud 4 százalék köré emelkedni a növekedés. Az indirektadó-emelések hatása azonban inflációs szempontból korlátozott marad, 1,5-2 éven belül számottevően a cél alatt alakulhat az infláció. Belső inflációs nyomás nincs.

Mindez monetáris lazítást indokolna, de a befektetők kockázati étvágya körüli bizonytalanság óvatosságra int. Az árfolyamgyengülés a háztartások jövedelmi helyzetét gyengíti, bár rövid távon az exportőröknek kedvez. A jegybank semmilyen kamatcsökkentési pálya mellett nem kötelezheti el magát, ezért hónapról hónapra kell döntenie a tanácsnak. A jelenlegi kockázati megítélésünknek egyébként megfelel a jegybanki alapkamat.

A költségvetés a ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg szerint közel 2 százalékos többletet érhet el jövőre. 2010-ben csak úgy érhető el a 3,8 százalékos hiánycél, ha a tartalékok nagy része nem kerül elköltésre, a 2011-es cél eléréséhez pedig további intézkedések szükségesek.

A kormányváltás során, akárcsak a cég vezetőváltásakor igyekeznek a túlköltekezést az előző rezsimre hárítani. Most is vannak olyan konszolidációs igények a költségvetési szférában, amlyek legfeljebb a GDP 2,7 százalékára rúgnak, és ezeket valamikor kezelni kell, de nem feltétlenül jövőre.