Sínen van a költségvetés
Az anyagban csak a már törvénybe foglalt tényezőket vették figyelembe az MKKT szakértői, ezért nem szerepel például a bevezetni tervezett bankadó, illetve a jövő évi, még részleteiben nem ismert szja-változások sem. A becsléseket 2014-ig végezték el, de főként a következő két évre fókuszáltak. Az államháztartás hiánya a fenti feltételezések szerint 2011-re még enyhe növekedést is mutat, azaz a konvergenciaprogramban kijelölt pálya felett alakul, a már említett bankadó bevezetése nélkül – derült ki az elemzésből. Az elnöki kommentár azonban azt éreztette, hogy az idei és a jövő évi folyamatokat alapvetően megfelelőnek tartják, habár egy esetleges újabb külső sokkra már aligha tudna reagálni a kormány, mivel tartalékai már szinte egyáltalán nincsenek.
Kockázatot az jelent például számunkra is, hogy az EU-tagországok adósságproblémái hogyan hatnak a pénzpiacokra, milyen hozamokat eredményeznek, emellett milyen sima lesz a válságból való kilábalás a továbbiakban – mondta el Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke az anyag bemutatóján, kritizálva egyúttal az új kormány lépéseinek transzparenciáját.
A még az előző ciklusban alkotott közpénzügyi csomagnak egyik pillére a reáladósság-szabály (az államadósság inflációval csökkentett mértéke nem növekedhet), emellett a költségvetés belső egyenlegének emelkedését is tiltja a törvény. Ez utóbbi alapján 2011-re 5215 milliárd forint lehetne a kiadás, ehhez képest számított ki 184 milliárd forintos túllépést a tanács. 2012-re viszont már 352 milliárd forintos korrekciót látnak a számítások szerint szükségesnek, de ez már az elsődleges egyenlegre vonatkozó szabály alapján jön ki.
A kockázati felárak mozgása tükrözi a kormány hitelességét, a választások után a kötvényhozamokban megugrás volt, ezt egyrészt magyarázhatjuk a görög problémák eszkalálódásával, ám a régiós társainkra utóbbi egyáltalán nem volt hatással. Fölöslegesen fizetjük tehát a magas kamatterheket, mert nincs elegendő hitelessége a kormánynak, emiatt nem jut több pénz az egészségügy felújítására vagy az oktatásra – mutatott rá Kopits. A magán-nyugdíjpénztári befizetések levonását a hiányból csak kozmetikázásnak minősítette, ugyanakkor már az idén elképzelhetőnek tartja, hogy csökken az adósságrátánk, amennyiben legalább egyszázalékos lesz a GDP-növekedés.
A 2008 óta végrehajtott, nagyjából 1000 milliárdos lefaragáshoz képest már legfeljebb enyhe szigorításról van szó – fejtette ki Kondora Szilárd, az OTP Bank makroelemzője. Az anyag azonban – műfajából adódóan – nem vizsgálja, hogy milyen hatással lehetnek az esetleges strukturális átalakítások, amelyeket már régóta emlegetnek szakértők. A közgazdász kiemelte: a közszolgáltatások szerkezeti reformja középtávon a gazdaság növekedési potenciáljának emelkedését eredményezné, így lehetőség nyílna a fontos állami feladatok ellátásának hatékonyabbá tételére. Ennek hiányában azonban (fűnyíróelvszerű, a struktúrát érintetlenül hagyó változtatások esetén) a forrásmegvonás az állami szolgáltatások színvonalának romlását okozhatja.
Még az is kérdéses, hogy a viszonylag új szervezet milyen tekintélyre tud szert tenni a következő években. A nemzetközi tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy nagyban hozzá tud járulni a hitelességhez egy független költségvetési felügyelő testület, és a magyar hivatal az elnök elmondása szerint már kezd tekintélyre szert tenni szakértői körökben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.