Világgazdaság Online

A Költségvetési Tanács (MKKT) 184 milliárd forintos megszorítást tart szükségesnek jövőre, a bankadó bevezetésével azonban teljesíthető a fiskális szabály. Az egy éve működő intézmény most kiadott technikai kivetítéséből derült ki mindez, amelyet szándékosan a költségvetés benyújtása előtt adtak ki, hogy a 2011-es büdzsé készítésekor figyelembe lehessen azt venni. 2012-re a jövő évinél nagyobb lyukat látnak a szakértők.
Az anyagban csak a már törvénybe foglalt tényezőket vették figyelembe az MKKT szakértői, ezért nem szerepel például a bevezetni tervezett bankadó, illetve a jövő évi, még részleteiben nem ismert szja-változások sem. A becsléseket 2014-ig végezték el, de főként a következő két évre fókuszáltak. Az államháztartás hiánya a fenti feltételezések szerint 2011-re még enyhe növekedést is mutat, azaz a konvergenciaprogramban kijelölt pálya felett alakul, a már említett bankadó bevezetése nélkül – derült ki az elemzésből. Az elnöki kommentár azonban azt éreztette, hogy az idei és a jövő évi folyamatokat alapvetően megfelelőnek tartják, habár egy esetleges újabb külső sokkra már aligha tudna reagálni a kormány, mivel tartalékai már szinte egyáltalán nincsenek.
Kockázatot az jelent például számunkra is, hogy az EU-tagországok adósságproblémái hogyan hatnak a pénzpiacokra, milyen hozamokat eredményeznek, emellett milyen sima lesz a válságból való kilábalás a továbbiakban – mondta el Kopits György , a Költségvetési Tanács elnöke az anyag bemutatóján, kritizálva egyúttal az új kormány lépéseinek transzparenciáját.
A még az előző ciklusban alkotott közpénzügyi csomagnak egyik pillére a reáladósság-szabály (az államadósság inflációval csökkentett mértéke nem növekedhet), emellett a költségvetés belső egyenlegének emelkedését is tiltja a törvény. Ez utóbbi alapján 2011-re 5215 milliárd forint lehetne a kiadás, ehhez képest számított ki 184 milliárd forintos túllépést a tanács. 2012-re viszont már 352 milliárd forintos korrekciót látnak a számítások szerint szükségesnek, de ez már az elsődleges egyenlegre vonatkozó szabály alapján jön ki.
A kockázati felárak mozgása tükrözi a kormány hitelességét, a választások után a kötvényhozamokban megugrás volt, ezt egyrészt magyarázhatjuk a görög problémák eszkalálódásával, ám a régiós társainkra utóbbi egyáltalán nem volt hatással. Fölöslegesen fizetjük tehát a magas kamatterheket, mert nincs elegendő hitelessége a kormánynak, emiatt nem jut több pénz az egészségügy felújítására vagy az oktatásra – mutatott rá Kopits. A magán-nyugdíjpénztári befizetések levonását a hiányból csak kozmetikázásnak minősítette, ugyanakkor már az idén elképzelhetőnek tartja, hogy csökken az adósságrátánk, amennyiben legalább egyszázalékos lesz a GDP-növekedés.
A 2008 óta végrehajtott, nagyjából 1000 milliárdos lefaragáshoz képest már legfeljebb enyhe szigorításról van szó – fejtette ki Kondora Szilárd, az OTP Bank makroelemzője. Az anyag azonban – műfajából adódóan – nem vizsgálja, hogy milyen hatással lehetnek az esetleges strukturális átalakítások, amelyeket már régóta emlegetnek szakértők. A közgazdász kiemelte: a közszolgáltatások szerkezeti reformja középtávon a gazdaság növekedési potenciáljának emelkedését eredményezné, így lehetőség nyílna a fontos állami feladatok ellátásának hatékonyabbá tételére. Ennek hiányában azonban (fűnyíróelvszerű, a struktúrát érintetlenül hagyó változtatások esetén) a forrásmegvonás az állami szolgáltatások színvonalának romlását okozhatja.
Még az is kérdéses, hogy a viszonylag új szervezet milyen tekintélyre tud szert tenni a következő években. A nemzetközi tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy nagyban hozzá tud járulni a hitelességhez egy független költségvetési felügyelő testület, és a magyar hivatal az elnök elmondása szerint már kezd tekintélyre szert tenni szakértői körökben.