Siralmas adat érkezett: Hanyatlanak a beruházások Magyarországon

Látványos zuhanás

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 első negyedévében 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 3,8 százalékkal mérséklődtek a beruházások. A megelőző több mint két és fél évben bővülő feldolgozóipari beruházások a tárgynegyedévben csökkenésbe fordultak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal magyarázza a beruházások visszaesését, hogy "a nemzetgazdasági beruházásokban egyharmad súlyarányt képviselő feldolgozóipari beruházások volumene az elmúlt két és fél évben tapasztalt jelentős növekedés után 13,2 százalékkal visszaesett az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. Az ágazaton belül a nagy súlyú gyógyszergyártás és járműipar esetében főként a tavalyi erős beruházási kedv – azaz a magas bázis – miatt csökkent a beruházások értéke".

A nemzetgazdasági beruházások első negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 8,7 százalékos visszaesésén belül az építési beruházások jelentősen, 19,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól – részletezi a KSH. A gép- és berendezés beruházások viszont – a szállítás, raktározásban történt növekedés hatására – 0,4 százalékkal emelkedtek.

"A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenést regisztráltunk" – írja a KSH.  2013 első negyedévében az energiaipar beruházásainak volumene 30,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva, amit a hálózatbővítések, -fejlesztések mérséklődése okozott – mutat rá a statisztikai hivatal. Mindez megerősíti, hogy a kormányzati intézkedések, vagyis a szektorális terhek óriási zuhanást okoztak a szektorban. Az adat már részben a rezsicsökkentés negatív szektorális hatását is tükrözheti.

A lakásépítések erőteljes visszaesésének következtében a KSH szerint az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 19,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A szintén nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás beruházásai – a jelentős volumenű járműbeszerzések ellenére – 4,7 százalékkal volt kevesebb az első negyedévben. Továbbra sem bővültek az oktatás nemzetgazdasági ág (14,8 százalék) és humán-egészségügyi, szociális ellátás ág (20,2 százalék) beruházásai.

A csökkenő tendencia ellenére hét nemzetgazdasági ágban növekedést regisztráltunk - írja a hivatal. Számottevően emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén (38,7 százalék) a víztisztítási és csatornázási projektek eredményeképpen.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős bővüléséhez (34,7 százalék) továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek és a katasztrófavédelmi fejlesztések járultak hozzá. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 81,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a kőolajés földgázkitermelésben megvalósult egyedi nagyberuházás következtében - olvasható a KSH jelentésében.

Kiszámíthatatlanság

Összességében az látszik, hogy a beruházások meredek visszaesésében fontos szerepet játszottak az elmúlt időszak kormányzati intézkedései. Az ágazati különadók visszafogták egyes szektorok beruházásait, miközben a kiszámíthatatlan kormányzati intézkedések hatására vélhetően a többi szektor is újragondolta beruházási szándékát.

Az unortodox kormányzati politika várható folytatása (bankadó esetleges emelése, tranzakciós illeték növelése, energiaszektor terheinek megemelése, további rezsicsökkentések, valamint a reklámadó bevezetésének terve) további nyomást helyezhet a beruházásokra.

Az adat azt is megerősíti, hogy az idei első negyedévben leginkább a bázishatás segítette a GDP-t. A KSH előzetes adatai szerint a gazdaság 0,3 százalékkal esett vissza éves alapon naptárhatástól megtisztítva és szezonálisan kiigazítva, valamint 0,7 százalékkal emelkedett negyedéves összevetésben. Mindezek tükrében nem lenne meglepő, hogy az idei növekedésre vonatkozó előrejelzések csökkennének.

A rövid távú kedvező növekedési hatások (MNB hitelprogramja, várhatóan jobb mezőgazdaság év, fogyasztás esetleges stabilizálódása, bázishatás) ellenére a beruházási adat után a potenciális növekedésről alkotott kép igen kedvezőtlen lehet, hiszen beruházások nélkül aligha növekedhet fenntartható módon a magyar gazdaság középtávon.

Az elemző sem örül

"A várakozásokat lényegesen alulmúlva, 8,7 százalékkal zuhantak a beruházások az első negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest. Éles ellentétben az első negyedévben 4,8 százalékkal bővülő építőipari kibocsátással, az építési beruházások 19,2 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a gépberuházások a szállítás, raktározásban történt növekedés hatására (feltehetően a metroszerelvények átadásának köszönhetően) – 0,4 százalékkal emelkedtek" – írta értékelésében Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

"Bázishatások miatt a feldolgozóipari beruházások 13,2 százalékkal estek vissza, ami a járműgyártásban és gyógyszeriparban átadott tavalyi beruházásoknak köszönhető (a tavalyi első negyedévben került átadásra a Mercedes üzem). Az Audi üzem átadása feltehetően az idei második negyedévben történik meg, így ennek köszönhetően újra növekedést mutathatnak a feldolgozóipari beruházások, amit a következő negyedévekben a folyamatban levő és hamarosan elinduló újabb nagyberuházások (Lego, Bridgestone, Hankook, Procter & Gamble, Opel bővítés, Bosch, Continental) húzhatnak" – prognosztizálta Suppan Gergely.

A szakértő szerint "figyelmeztető jel, hogy a különadókkal sújtott energiaipar beruházásai 30,5 százalékkal csökkentek. A lakásépítések zuhanása miatt az ingatlanügyek ágazat beruházásai 19,7 százalékkal csökkentek, ezen a területen nem számítunk fordulatra a közeljövőben sem, azonban a lakásépítések lassan stabilizálódhatnak".

"4,7 százalékkal csökkentek a szállítás, raktározás beruházásai, 14,8 százalékkal az oktatási, valamint 20,2 százalékkal a humán-egészségügyi beruházások, azonban ezen területeken az EU által támogatott beruházások a közeljövőben jelentősen emelkedhetnek, amit az építőipari vállalkozások rendelésállománya is tükröz. Az év második felében javíthatják a beruházási kedvet a belső és külső kereslet várható stabilizálódása, kedvező esetben enyhe élénkülése, valamint az MNB által meghírdetett növekedési hitelprogram. Azonban egyes ágazatok beruházási kilátásait továbbra is rontják a különadók és az adott ágazatokkal kapcsolatos kiszámíthatatlan gazdaságpolitika" – mutatott rá Suppan Gergely.