Sokkoló megszorítások – Kinek fájhatnak az új sarcok?

Emelkedik a tranzakciós illeték – jelentette be hétfőn Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az eddigi 3 ezrelékről duplájára növelik az illetéket, és a 6 ezer forintos havi felső limitet is eltörlik. Az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre nő a teher, de a maximális terhelés itt megmarad. Szakértők felhívják a figyelmet: mivel a bankok eddig is áthárították az adót, most is ez történhet.

A kamatjövedelmek után 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a jövőben. Így az eddigi 16 helyett összességében 22 százalék adó terheli majd ezeket a jövedelmet – mondta a Világgazdaságnak Ruzsonyi Ákos. A Commerzbank elemzője szerint ez csökkenti a forintbefektetések vonzerejét. Kondrát Zsolt szerint akinek már jelenleg is van külföldi megtakarítása, az elgondolkodhat további pénzek átcsoportosításán.

A vállalkozások többet fognak fizetni a telefonálásért: 2 forint helyett 3 lesz a teher, és a felső korlát 2 500 forintról 5 000-re emelkedik. A bányajáradék ugyanakkor 12-ről 16 százalékra emelkedik, ami több mint tízmilliárd forintos pluszbevételt jelenthet a költségvetésnek.

Varga Mihály nem beszélt róla a sajtótájékoztatón, de a Parlamenthez benyújtott törvénytervezetből délután kiderült, hogy a bankoknak 7 százalékos adót kell befizetni az állam által az önkormányzatoktól átvállalt adósság összegére. Számításaink szerint a pénzintézeteknek ez várhatóan 42,8 milliárdos kiadást jelenthet idén. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert az állam kevésbé kockázatos adós, mint az önkormányzatok.

„Megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség volt-e az újabb kiigazításokra a hiánycél tartása érdekében” – mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. A megszorítások egyik lehetséges magyarázata, hogy a választások közeledtével puffert képeznek, és most még lehet hivatkozni arra, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez kell a kiigazítás” – vélte Kondrát. „Az is lehet azonban, hogy nagy romlás mutatkozik a költségvetésben, amit még nem látunk – az idei intézményátvételek miatt –, és ezért kell kontroll alatt tartani a költségvetést” – fejtegette a szakértő.

Ha elcsúszás miatt jelentették be az intézkedéseket, akkor néhány tizedszázalékos negatív növekedési hatása lehet – mondta Kondrát. Ha viszont később odaadják a pénzt más csatornákon, akkor nem lesz érdemi hatás.

Varga Mihály azt közölte: 301 milliárd forint bevételt tervezett a kormány a tranzakciós illetékből az egész évre, ehelyett májusig 52 milliárd folyt be. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, az illeték esetében valóban látszik elmaradás, ennek fedezésére azonban a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.

„A bevételnövelő lépéseket kiadásnövelő intézkedések követhetik, azaz a költségvetési szigorítás a lazítást készítheti elő” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint azért is jelenthették be most a bevételnövelő lépéseket, mert az Ecofin ezen a héten szavaz arról, hogy Magyarország ellen megszűnjön-e a túlzottdeficit-eljárás.

Az Európai Bizottság ugyan 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt vár idén és jövőre is a legfrissebb prognózis szerint, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten belengetett bizonyos lazító lépéseket. „A pedagógusok életpályamodelljének bevezetése például kiadásnövelő intézkedés, ami növelheti a hiányt is, és ezt ellensúlyozzák a bevételnövelő lépések” – mondta Török Zoltán.

"A tranzakciós illeték emelése a legnagyobb falat, ami éves szinten 50-70 milliárd forintos pluszbevételt is hozhat az államnak'' – számolta ki Török Zoltán. Az elemző szerint a Varga-csomag – a bankokra az önkormányzati hitelek átvállalása után kivetett adó nélkül – a 120 milliárdot is meghaladhatja, ami a GDP 0,4 százaléka. A banki befizetések a csomagból származó bevételt 43 milliárddal emelhetik.

Suppan szerint „a most bejelentett intézkedések eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik”. Kondrát pedig úgy látja, hogy „a korábban bejelentett zárolás helyes iránynak tűnt, de most újra kiszámíthatatlan intézkedések jöttek, ami nem segíti a növekedést és a beruházásokat.”