Soros több pénzt szedetne be az EU-ban - Nincs "B terv" a túlélésre

Az Európai Unió a gazdasági összeomlás szélén van - mondta az üzletember, a róla elnevezett alapítvány elnöke a bécsi Humán Tudományok Intézete (IWM) és a Der Standard című liberális osztrák napilap közös rendezvényén. Az uniós vezetők eddig csak időt nyertek, de az idő ellenük dolgozik - mondta Soros, és egyfajta "B"-tervet sürgetett, amely elmozdulást jelentene "a status quo-tól".
  
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek csoportjának (Eurogroup) elnöke szerint az államadósság-válság bármiféle megoldása "mélyebb integrációt" kíván, és ebben a körben támogatja azt az elképzelést, hogy az EU létrehozza a közös európai pénzügyminisztérium intézményét.
"Az euró létrehozásakor nem számoltak korrekciókkal. Nem voltak rendelkezések arra nézve, hogy valamely ország elhagyja az euróövezetet, pedig ez a jelenlegi körülmények között valószínűleg elkerülhetetlen" - mondta Soros, de konkrét országot nem említett.
  
Az euró fennmaradása mindenkinek létfontosságú érdeke, de "jelenleg nincs B terv. Ezért ragaszkodnak a kormányzatok a fennálló helyzethez, ezért iparkodnak fenntartani a meglévő elrendezést, ahelyett, hogy elismernék: vannak alapvető hibák, amelyeket orvosolni kell. Nézzünk szembe azzal, hogy gazdasági összeomlás szélén vagyunk, amely mondjuk Görögországban kezdődik, de könnyen továbbterjedhet. A pénzügyi rendszer továbbra is rendkívül sérülékeny" - vélekedett Soros Görgy.

A mostani helyzetet jó alkalomnak nevezve a lehetséges intézkedések közt említette, hogy az EU létrehozhatna nagyobb közös központi költségvetést az áfabevételek vagy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók egy részéből, európai intézményt alakíthatna a bankok garantálására, és megháromszorozhatná mentőalapját szintén az adóbevételekből.

Az euró a különbségek mélyülését okozta ott, ahol konvergenciát vártak tőle - mondta Soros, a spanyol és a német versenyképesség színvonalát összehasonlítva. Az európai integráció "kifogyott a lendületből", és jelenleg az integrációval ellentétes folyamat zajlik - vélekedett.

Európa választás előtt áll, hogy nemzeti vagy európai szinten kezeli-e a helyzetet - mondta. Az EU "túlélését" alapvető érdeknek nevezte. Soros szerint az európai közvéleménynek kell arra ösztönöznie az európai vezetőket, hogy kidolgozzanak egy európai megoldást, egy "B" tervet. Soros szerint egy Európai Egyesült Államok a jelenlegi politikai légkörben utópia, de abban egyet lehet érteni, hogy "európai megoldásra" van szükség.

Az Equilor elemzése szerint Soros szavainak van némi aktualitása, hiszen valóban az euró sorsát meghatározó változások előszelét érezhetjük már a közeljövőben. Az eurótérség fennmaradása szempontjából ugyanakkor nem reális az a forgatókönyv, hogy valamelyik tagállam kilépjen a közös térségből, és valóban, ahogy a befektetési szakember is arra felhívta a figyelmet, erre többek között azért nincs esély, mert a szerződés-rendszer, amely az integrációt létrehozta egy egyirányú folyamat terméke, abban semmilyen visszamenőleges korrekcióra nincs lehetőség.
 
Vagyis bármely tagállam kilépésea közös térségből vagy akár csak megregulázása kizárólag abban az esetben lehetne jogilag kivitelezhető, ha az egész uniós joganyagot átalakítanák, amire a jelenlegi politikai légkörben megint csak nincs sok esély. Ezért Soros szavait kétféleképpen értelmezhetjük: egyfelől a befektetési guru szakmai hozzáértését villogtatta meg, amikor az integrációs folyamatot értékelte, másfelől befektetési stratégiájának princípiumaiba is betekintést engedett.
Utóbbi azért is fontos, mert a GMU létrehozásába is volt szerencsése beleszólni a 90-es évek elején, amikor az angol fontot gyakorlatilag kiszorította a létrehozás alatt álló eurózónából.
 
Eközben Soros víziójának cáfolatára készül a görög kormány, amely minden tőletelhetőt most megtesz, hogy az eurózóna tagja maradhasson, és a pénzügyi lélegeztető gépről se kelljen azonnal leszállnia. Ennek érdekében – miután a múlt héten az átalakított kabinet bizalmat kapott a parlamenttől – ezen a héten az érdemi munkáról tárgyalnak a képviselők, vagyis a kormány a következő államháztartási reform törvénycsomag sorsáról dönt.  A szavazás szerdán és csütörtökön lesz. A tét egy újabb 78 milliárd eurós megtakarítás, gyakorlatilag ez a feltétele annak, hogy a görögök megkapják a következő kölcsönrészletet az EU/IMF csomagból, amelynek július 15-ig meg kell érkeznie. A mostani szavazás tehát kulcsfontosságú lehet a görög finanszírozás alakulása miatt, így az egész eurózóna sorsát is befolyásolhatja. Közben másik szálon is zajlik a történet, az unió vezetői folyamatos tárgyalásban vannak az egyes gazdasági szereplőkkel, a görög adósságterhekbe való bevonásról.