Stabilizálni kell a büdzsét
Ötszázalékos áfakulcs alá sorolná az alapvető élelmiszereket a VM, ez számítása szerint 240 milliárd forintos lyukat ütne az költségvetésen. A vidékfejlesztési tárcánál azonban arra hivatkoznak, hogy az adóteher csökkenésével megállna a fogyasztás apadása, kifehérednének a jelenlegi szürke- és feketejövedelmek, e hatások pedig ellensúlyoznák a kiesés nagyobbik részét. A tárca három változatot is készített. Ezek között van olyan, amely csak a sertés- és baromfiárukat sorolná a kedvezményes kulcs alá, a második verzió már a tejtermékek és a kenyér adóterhelését is csökkentené, a legmerészebb javaslat pedig idesorolná az étolajat és a tojásárut is. A könnyítés ez utóbbi körben lenne jelentősebb mértékű, lévén ezen két termékre jelenleg 25 százalékos áfakulcs vonatkozik, míg a tejtermékekre és a kenyérre 18 százalékos.
Bár a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság tegnap azt közölte: a kabinet még vizsgálódik az áfacsökkentés lehetőségéről és annak költségvetési hatásáról, a kezdeményezés egyelőre esélytelennek tűnik. A tegnap közzétett részletes államháztartási adatok ugyanis azt mutatják: az államkasszának minden fillérre szüksége van ahhoz, hogy a bő egy év múlva véglegesedő eredményszemléletű hiánycél 2011-re valóban 2,94 százalékot mutasson, ahogy az a kormányzati tervekben szerepel.
Első ránézésre ez lehetetlennek tűnik, hiszen az esztendő első két hónapjában felhalmozódott az éves deficitcél 81,4 százaléka. Ebben azonban komoly szerepe van annak, hogy az idén igencsak felerősödött a büdzsé amúgy sem elhanyagolható szezonalitása. Az elsősorban a Nyugdíjbiztosítási Alapot kiegyensúlyozni hivatott magán-nyugdíjpénztári bevételek ugyanis többségében az év végére folynak be (lévén még csak a vagyonátadás előkészítése folyik), márpedig ez az 530 milliárd forintos tétel az éves hiánycél több mint háromnegyedét teszi ki. Vagyis általuk november vagy december hónapban még egy 175 százalékos hiányt is vissza lehetne korrigálni a tervezett összegre.
A bank- és különadók még szintén nem éreztetik hatásukat a tegnap közzétett egyenlegen, összességében pedig itt is 360 milliárd forint körüli tételről van szó. Fokozatosan javít a költségvetés helyzetén a büdzsé elfogadása után, ez év elején elhatározott stabilitási tartalék is, az viszont már nem kérdéses, hogy ezeket az összegeket valóban zárolás alatt is kell tartani a hiány kordában tartásához.
Vannak azonban olyan folyamatok is, amelyek immár „viszszafordíthatatlannak” tűnnek: a 2010, majd 2011 elején hatályba lépett személyijövedelemadó-csökkentések havi szinten is tízmilliárdokat vonnak el a büdzsétől, és a tegnapi adatokból úgy tűnik, a múlt év végéről áthúzódó jutalomkifizetésekről (pontosabban ezek adóbevételéről) szóló kormányzati várakozások sem tudták ellensúlyozni ezt a folyamatot.
Mindezeket figyelembe véve a Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint a „korrigált” első kéthavi egyenleg 371,8 milliárd forintnak felel meg, ez még alacsonyabb is a 381,9 milliárdos 2010-es hasonló összegnél. Az már más kérdés, hogy az idén nem 3,8 százalékos, hanem 3 százalék alatti hiányt kell kipasszírozni az államháztartásból. Márpedig egyelőre – az önkormányzati szféra hiánya miatt – az is lehet, hogy előbbit sem sikerült teljesíteni.
Költségvetési kilátások
(milliárd forint)1. Eddigi hiányalakulás
Január: –122,8
Főbb tényezők:
– 2,8-szeresére emelkedő
uniós fejlesztési kiadások (210,2, növekmény*: 112,5)
– a Vértesi Erőmű kezességérvényesítése (7,1)
– a tb-alapok költségvetési támogatásának helyébe lépő bevétel még nem érkezett meg (havi 40-50)
Február: –559,7
Főbb tényezők:
– átcsoportosítás az uniós előirányzatok soron (nettó egyenleghatása nincs)
– az év elején a tavalyinál nagyobb kamatteher (296,7, növekmény*: 56,2)
– a tb-alapok költségvetési támogatásának helyébe lépő bevétel még nem érkezett meg (havi 40-50)
2. A „reménysugarak”
– a magán-nyugdíjpénztári vagyonból a özponti költségvetést illető bevétel (94,5 az év második felében)
– a magán-nyugdíjpénztári vagyonból a tb-kasszát illető bevétel (434,3 az év második felében)
– a bankadó előlege
(mintegy 50-50 négy határidőre: március 10., június 10., szeptember 10., december 10.)
– ágazati különadók (mintegy 80-80 két határidőre: július 20., október 20.)
3. Főbb „veszélyforrások”
– alapvető élelmiszerek áfacsökkentése (240 milliárdos kiesés)
– 10 százalékos jövedékiadó-csökkentés (30-35 milliárdos kiesés)
– a stabilitási tartalékképzés megakadása (összesen 250 milliárdot remél ettől a kabinet)
– a kezességérvényesítés túlszaladása
* Az előző év azonos hónapjához képest.
1. Eddigi hiányalakulás
Január: –122,8
Főbb tényezők:
– 2,8-szeresére emelkedő
uniós fejlesztési kiadások (210,2, növekmény*: 112,5)
– a Vértesi Erőmű kezességérvényesítése (7,1)
– a tb-alapok költségvetési támogatásának helyébe lépő bevétel még nem érkezett meg (havi 40-50)
Február: –559,7
Főbb tényezők:
– átcsoportosítás az uniós előirányzatok soron (nettó egyenleghatása nincs)
– az év elején a tavalyinál nagyobb kamatteher (296,7, növekmény*: 56,2)
– a tb-alapok költségvetési támogatásának helyébe lépő bevétel még nem érkezett meg (havi 40-50)
2. A „reménysugarak”
– a magán-nyugdíjpénztári vagyonból a özponti költségvetést illető bevétel (94,5 az év második felében)
– a magán-nyugdíjpénztári vagyonból a tb-kasszát illető bevétel (434,3 az év második felében)
– a bankadó előlege
(mintegy 50-50 négy határidőre: március 10., június 10., szeptember 10., december 10.)
– ágazati különadók (mintegy 80-80 két határidőre: július 20., október 20.)
3. Főbb „veszélyforrások”
– alapvető élelmiszerek áfacsökkentése (240 milliárdos kiesés)
– 10 százalékos jövedékiadó-csökkentés (30-35 milliárdos kiesés)
– a stabilitási tartalékképzés megakadása (összesen 250 milliárdot remél ettől a kabinet)
– a kezességérvényesítés túlszaladása
* Az előző év azonos hónapjához képest. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.