Súlyosbodó spanyol veszély

Rohamosan mélyül az eurózóna adósságválsága: az ír mentőcsomag véglegesítését követő két napban rekordszintre emelkedett a spanyol, az olasz és a belga államkötvények hozama, az euró pedig több mint két hónapos mélységbe süllyedt a dollárral szemben. A portugál központi bank arra figyelmeztetett, hogy az ország hitelintézetei „elviselhetetlen kockázattal” szembesülnének, ha a kormány nem járna sikerrel az államháztartás konszolidálásában. A görög veszszőfutás folytatódását jelzi, hogy a pénzügyminiszter hétfői bejelentése szerint országa hatéves haladékot kapott a 110 milliárd eurós mentőcsomagból származó hitelek visszafizetésére. Írország az uniós deficitcél teljesítésére kapott egyéves haladékot, ám elemzők máris kétségeiket hangoztatják az új, 2015-ös határidő betarthatóságát illetően is.

A piacok azt gyakorlatilag már beárazták, hogy Görög- és Írország után Portugália is nemzetközi segítségre szorul majd; a befektetők figyelmét ezért egyre inkább Spanyolország köti le. Madrid számára jövő tavasszal érkezhet el az igazság pillanata, akkor ugyanis az ország kormányának és bankjainak egyszerre kell újrafinanszírozniuk összesen mintegy 50 milliárd eurós adósságot.

A spanyol bankrendszer leggyengébb láncszemeit a régiós szinten működő takarékpénztárak jelentik, amelyek konszolidációja már eddig is 15 milliárd eurót emésztett fel. Az UniCredit számítása szerint ezeknél a pénzintézeteknél 56 milliárd eurós forrásigény jelentkezhet az ingatlan- és az építési szektorban elszenvedett veszteségeik miatt; ha ehhez az összeghez a lejáró kötvényeket és a deficit finanszírozását is hozzávesszük, akkor Spanyolországnak az elkövetkező három évben 350 milliárd euróra lehet szüksége.

Miközben a spanyol állampapírok hozama az eget veri, az ország pénzintézetei is egyre kevésbé képesek magukat a piacról finanszírozni; az eurózóna többi bankjához képest nekik kell a legnagyobb prémiumot fizetniük a kötvényeik után. Így aztán jelentős mértékben az Európai Központi Bank (EKB) forrásaira vannak utalva: bár a jegybanktól származó hitelfelvételük az előző hónapban harmadával csökkent szeptemberhez képest, az még mindig 71 milliárd eurót tett ki. Az EKB segítségére a spanyol állam is rászorul: a frankfurti pénzintézet holnap dönt májusban indított államkötvény-vásárlási programjának sorsáról, és elemzők szerint elsősorban éppen Spanyolország megsegítése miatt lehet szükség a folytatásra. Pedig az eddig 67 milliárd euró elköltésével járó programot korábban is kritizáló Axel Weber Budesbank-elnök alig két hete is a leállítás szükségességéről beszélt.

Csakhogy a jelek szerint elkerülhetetlen, hogy az EKB egyre nagyobb szerepet vállaljon a válságkezelésben. Ha ugyanis Spanyolország mentőövre szorulna, akkor az uniós segélymechanizmus egyszerűen a méreténél fogva elégtelennek bizonyulhat; erre a napokban Nouriel Roubini, a New York-i Egyetem professzora is felhívta a figyelmet. A Nomura elemzői úgy számolnak, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) 440 milliárd eurójából ténylegesen csak 255 milliárd vethető be a segélyakciók finanszírozására. Ez szerintük azért van így, mert a segélyalapot kötvénykibocsátással töltik fel, és az AAA minősítés biztosítására a kormányok az összeg egy részét elkülönítették. Az EFSF így számított 440 milliárdját egészíti csak ki az Európai Bizottság 60, illetve a Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd eurója.

Portugál, ír aggályok

Egyre nyilvánvalóbb, hogy Portugália és Írország nem menekülhet a drasztikus megszorítások káros mellékhatásai elől.
Portugália esetében az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzéséből derült ki, hogy az ibé-riai ország jövőre visszasüllyedhet a recesszióba. A lisszaboni központi bank egy tegnapi jelentésében szintén arra figyelmeztetett, hogy a megszorítások károsítják a gazdaságot. Ez azonban még mindig a kisebbik rossz lehet a költségvetési konszolidáció kudarcához képest, amely a pénzintézet szerint óriási veszélyekkel járna a bankrendszerre nézve.
Írország számára a bizottság már csak 0,9 százalékos bővülést jósol jövőre; a kormány alig pár hete ennek a duplájával számolt, korábban pedig 3,25 százalékkal. Közgazdászok szerint félő, hogy az elmúlt két év megszorításai után a 85 milliárd eurós segélycsomag fejében vállalt újabb nadrágszíjmeghúzás hosszabb távú gazdasági lejtmenetet indíthat el, és ez a csökkenő adóbevételeken keresztül a költségvetési konszolidációt is megnehezítheti.