A munkanaphatástól megtisztított ipari index 2,5 százalékkal emelkedett. A termelés az év első hét hónapjában 0,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júliusban 0,3 százalékkal nőtt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány szándéka beigazolódni látszik, mely Európa egyik termelési központjává szeretné tenni Magyarországot. „Ehhez közvetlenül például olyan intézkedések járultak hozzá, mint az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a Kormány versenyképességet, beruházásokat és ipart támogató lépései” – írják.
A versenyképességet javító lépéseket nehéz értelmezni, hiszen a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi listáján Magyarország a 63. helyre csúszott vissza 2013-ban az előző évi 60-ról. Egy évvel korábban pedig 12 helyet rontott az ország. A WEF szerint a finanszírozáshoz való hozzájutás és a nehezen kiszámítható gazdaságpolitika okozza a fő gondot a cégeknek.
Az NGM szerint az ipari termelés bővüléséhez a külső exportpiacaink keresletélénkülése, valamint a járműgyártás felfutása járulhatott hozzá, amelyhez legutóbb az Audi győri egységében június végén átadott új üzem csatlakozott. „A szintén ma publikált júliusi külkereskedelmi forgalom iparéhoz hasonló mértékű bővülése, valamint a második negyedéves részletes GDP-adatok azt a várakozást erősítik, hogy a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állhat” – írják.
2013 hetedik hónapjában az export euróban számított értéke 4,4, az importé 4,0 százalékkal nőtt a tavaly júliusi értékhez viszonyítva – közölte a KSH. A külkereskedelmi mérleg többlete 42 millió eurós javulást mutatott 2012 azonos időszakához képest. Júliusban 422 millió euró volt a külkereskedelmi többlet.
A minisztérium közölte: a bővülést eddig támogató kivitel mellett ugyanis a beruházások, a belső fogyasztás és a szolgáltatások területén is növekedést lehetett tapasztalni előző évhez képest. „A háztartások fogyasztási kiadásainak bővülése – amit a rezsicsökkentéseken elért megtakarítás és az alacsony inflációs környezet tett lehetővé – szintén hozzájárulhatott a jó ipari eredményhez” – vélekednek.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatokról elmondta: a jelentős növekedés nagy hányada a munkanaphatásból adódik, illetve a tavaly júliusi alacsonyabb bázis hatása. Hozzátette: a bázishatás miatt ez a viszonylag nagy szám csak látszólagos. Ugyanakkor trendszerűen kimutatható, hogy folyamatosan és enyhén nő az ipar termelése, és a tavaly negyedik negyedév végén kimutatott visszaesést "próbálja behozni". A január-júliusi adat már csaknem megegyezik a tavalyi év azonos időszakival.
Ismertetése szerint a járműgyártás az állandó növekedési faktor, de júliusban jelentős bővülés volt az élelmiszeriparban is, döntően a belföldi értékesítésnek köszönhetően. A vegyipari ágazatokban is számottevő növekedést mértek. Az export növekedést mutat és a belföldi értékesítés is magasabb, mint az előző hónapokban - mondta Schindele Miklós. Azt nem lehet mondani, hogy beindult volna az ipar, inkább "lassú kúszásként" jellemzet a helyzetet.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint feltehetően továbbra is a járműgyártás húzta az ipari termelést, azonban a fokozatosan javuló külső kereslet hatására több ágazat is hozzájárulhatott a növekedéshez. „A következő hónapokban is a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, mivel az Audi autógyára fokozatosan futhat fel az év hátralevő részében. A kilátásokra nézve bíztató, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak” – vélekedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.