Százmilliárd euró a spanyol bankoknak

„Amit kértünk, az egy pénzügyi támogatás, aminek semmi köze nincs a megmentéshez. Egy nagyon kedvező kölcsönről van szó, amelyet a következő napokban véglegesítünk majd” – ezekkel a szavakkal próbálta elvenni Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter azon hétvégi bejelentés élét, miszerint Görögország, Írország és Portugália után a hispánok is az euróövezet segítségére szorulnak. Spanyolország 100 milliárd euró hitelt kap majd az euróövezet mentőalapjaiból, az még nem tisztázott, hogy az ideiglenes (EFSF) vagy a hamarosan életbe lépő állandó válságkezelési eszköz (ESM) állja majd ezt. A kölcsön ugyanolyan kamatú, mint a másoknak adott korábbi mentőövek.

A spanyol hitelcsomag annyiban eltér a korábbiaktól, hogy a 100 milliárd euró teljes egészében az omladozó bankrendszer megtámasztására megy. Egy részét feltőkésítésre fordítják, másik része biztonsági tartalékul szolgál. A hitel a spanyol Fob bankmentőalaphoz folyik majd be, amely továbbítja a helyi pénzintézeteknek.

Az IMF ezúttal pénzügyileg nem járul hozzá a csomaghoz, de a folyamat levezetésében fontos szerepet kaphat. A lépést többen üdvözölték, köztük az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geitner és Christine Lagarde, IMF vezető. Korábban 40-80 milliárd eurós tőkeinjekcióról volt szó, mely szükséges a spanyol bankok számára, a Fitch múlt heti leminősítése kapcsán pedig alap szcenárióban 60, legrosszabb esetben 100 milliárd eurós tőkehiányt becsült. Az IMF becslése szerint 40 milliárd euró tőkepótlásra lehet szüksége a spanyol bankrendszernek.
 
A lépés az Equilor szakértői szerint is kedvező, ugyanis minél hamarabb kapja meg Spanyolország a mentőcsomagot, annál kisebb mértékben kell saját forrásból finanszíroznia a bajba jutott bankrendszerét. A nemzetközi forrás költsége pedig jóval alacsonyabb, akár fele annyi lehet, mint a spanyol 10 éves állampapírhozam jelenleg 6 százalék feletti szintje. Így el lehet kerülni, hogy a bankrendszerben felhalmozott adóssághegy államadóssággá alakuljon, és magával rántsa egész Spanyolországot. A 100 milliárd euró véleményünk szerint elegendő lesz, hogy kihúzza a probléma méregfogát.

A jelenleg 440 milliárd eurós forrással rendelkező EFSF alap pedig bőven ad rá fedezetet. Mégis valószínűbbnek tartjuk, hogy az ezt váltó ESM-ből kerülhet finanszírozásra, mivel ez nem csak átmeneti eszköz, továbbá a tagok 90 százalékának jóváhagyásával is tud lépni. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ezért is jelezte, hogy fontos, minél hamarabb ratifikálják az egyes országok az ESM-et.

A visszafizetésre a spanyol kormánynak kell majd garanciát vállalnia. Eltérés a többi hitelcsomaghoz képest, hogy a spanyol kormánynak nem kellett újabb intézkedéseket vállalni, és az IMF is kimarad a csomagból. Sajtóértesülések szerint Madrid nemzetközi nyomásra fordult az eurózónához: Brüsszel így az egyik legsérülékenyebb nagy tagállam bebiztosításával akarta minimalizálni a most vasárnapi görög választások eredményének piaci hatását. Ennek megfelelően Madrid bejelentését pozitívan fogadták, elemzők szerint ez megnyugvást hozhat a piacokon.

Eddig is sokba kerültek a belföldi mentőakciók

A spanyol kormány eddig 15 milliárd eurót költött kisebb regionális bankok megmentésére, melyek felelőtlen hitelezési tevékenységet folytattak, adta hírül a Reuters. A nagy feladat a nagyobb bankok helyrepofozása lesz: a már részben államosított Bankia talpra állítása 23,5 milliárd euró lehet. Az IMF minimum 40 milliárd euróra becsülte a spanyol bankok tőkeigényét – ha a recesszióba csúszó gazdaság nem tud kimászni a gödörből –, a végleges összeg az átstrukturálások és a nem fizető hitelek miatt ennek duplája is lehet.