Szinten hagyták a kamatot Matolcsyék, de nem maradt el az unortodox lazítás

Nem változtatott az irányadó, 0,9 százalékos kamatszinten a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén.

A kamat tartása megfelelt az elemzői várakozásoknak. A monetáris tanács tavaly májusban csökkentette a jegybanki alapkamatot 0,90 százalékra. A monetáris tanács a kamatfolyosón sem változtatott keddi ülésén.

A tanács közleménye szerint a "jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését".

[caption id="" align="alignleft" width="600"] A Magyar Nemzeti Bank épülete. Fotó: MW[/caption]"A bankrendszeri likviditás elsősorban a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő devizaswapok lejáratainak, valamint a lejáró állami devizakötvények forintból történő megújításának köszönhetően a második negyedévben a korábbiaknál nagyobb mértékben fog csökkenni. Ezért az utóbbi két negyedévben a betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartása és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a Monetáris Tanács 2017. márciusi ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát" - közöle a MNB. 

A félév végére a mostani 750 milliárd forint helyett már csak 500 milliárd forintot helyezhetnek el a pénzintézetek ebben az eszközben, miközben a szakértők 600 milliárdra számítottak. Ez azt jelenti, hogy az MNB a vártnál gyorsabban szorítja ki a bankokat ebből az eszközből.

Az MNB kiemelte: továbbá a jelenlegi futamidők mellett 6 és 12 hónapos lejáratú eszközökkel bővíti a forintlikviditást nyújtó swapeszközök körét. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt hatást.

"Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával" - írta a jegybank.

Tavaly decemberben azzal lepte meg az MNB az elemzőket és a piacot, hogy 2,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak 2016-ra, miközben már a leginkább optimista várakozások is csak 2,1-2,2 százalékot vetítettek előre.

Az MNB friss prognózisa szerint idén 3,6 százalékkal nő a gazdaság, jövőre 3,7 százalékig gyorsul a növekedés, majd 2019-ben ismét lassabb ütemet, 3,2 százalékos bővülést vetít előre.

Az infláció miatt nem aggódnak: a tavalyi 0,4 százalék után idén 2,6 százalékkal nőnek az árak, 2018-ban és 2019-ben pedig egyaránt 3 százalékos, az inflációs céllal összhangban lévő pénzromlást vetítenek előre.

Tavaly decemberben azzal lepte meg az MNB az elemzőket és a piacot, hogy 2,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak 2016-ra, miközben már a leginkább optimista várakozások is csak 2,1-2,2 százalékot vetítettek előre.

Az MNB friss prognózisa szerint idén 3,6 százalékkal nő a gazdaság, jövőre 3,7 százalékig gyorsul a növekedés, majd 2019-ben ismét lassabb ütemet, 3,2 százalékos bővülést vetít előre.

Az infláció miatt nem aggódnak: a tavalyi 0,4 százalék után idén 2,6 százalékkal nőnek az árak, 2018-ban és 2019-ben pedig egyaránt 3 százalékos, az inflációs céllal összhangban lévő pénzromlást vetítenek előre. A Magyar Nemzeti Bank épülete. Fotó: MW -->