Tényleg majdnem mindenki dolgozik

2016. november–2017. januárban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 82 ezer fővel, 198 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent. A nők körében bekövetkezett nagyobb mértékű javulás a férfiakénál is alacsonyabb szintű munkanélküliséget eredményezett. A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 37 ezer fővel, 111 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,6 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A munkanélküli nők száma 44 ezer fővel, 87 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,2 százalékponttal, 4,1 százalékra mérséklődött. A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal, 11,1 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,9 százalékponttal, 3,7 százalékra, míg az utóbbiaké 1,2 százalékponttal, 4,1 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,0 hónap; a munkanélküliek 46,8 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. 2017. január végén az egy évvel korábbihoz képest: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 19,7 százalékkal, 288 ezer főre csökkent.

A munkanélküliség csökkenésével párhuztamosan a foglalkoztatottság is nőtt: a vizsgált időszakban a foglalkoztatottak létszáma 3,8 százalékkal magasabb, 4 millió 401 ezer fő volt. A 161 ezer fős növekedés szinte teljes egészében az elsődleges munkaerőpiacon következett be, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 17 ezer fővel csökkent, míg a külföldi telephelyen dolgozóké némileg nőtt.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 354 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal, 67,4 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,1 százalékkal, 2 millió 359 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 4,3 százalékkal, 1 millió 995 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 3,1 százalékponttal, 61,2 százalékra javult.

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 305 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 28,8 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 2,2 százalékponttal, 83,0 százalékra, utóbbiaké 4,1 százalékponttal, 50,8 százalékra. A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 3,1 százalékponttal, 72,5 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,5, a nőknél 65,6 százalék.

Egyre nehezebb lesz a toborzás

"Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók növekedése az előző hónapokat tekintve megtorpanni látszik. A külföldi telephelyen dolgozók száma folytatta a növekedését, bár a KSH közleményében arra figyelmeztet, hogy a szám emelkedése hibahatáron belüli. A magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 208 ezer fő volt, ezzel az érték folytatta a lassú csökkenő trendjét, ám számuk továbbra is meghaladja a munkanélküliek számát" - írta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Világgazdaságnak megküldött kommentárjában.

A munkaképes korú lakosság aktivitási rátája 70,5%-ot ért el a megfigyelt időszakban, ezzel enyhén mérséklődött az elmúlt hónapokhoz képest és ugyanígy a foglalkoztatási ráta és némiképp mérséklődött. A növekedés megakadása azt jelezheti, hogy egyre nehézkesebbé válik a hazai munkaerőhiányos környezetben a további létszámbővítés a vállalatoknak.

"Eközben pedig a demográfiai folyamatok révén nő azok száma akik nyugdíjba vonulnak. Ennek következtében elképzelhetőnek tartjuk, hogy az idei év során a munkaerőpiaci helyzet elsősorban a bérek emelkedésével javul majd tovább, miközben a foglalkoztatottság emelkedése és a munkanélküliség csökkenése már komolyabb akadályokba ütközhet. A bérek éves növekedési rátája 2017-ben elérheti akár a két számjegyű átlagot is, miközben a munkanélküliségi ráta várhatóan 4 százalék körül kerülhet nyugvópontra" - olvasható az elemzői véleményben.

Négy százalék körüli lehet a munkanélküliség

A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése idén érdemben gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Az igen jelentős szakember hiány pedig a termelékenység fokozását kényszerítheti ki a vállalkozásoknál - írta Suppan Gergely a Takarékbank elemzője.

A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt átmenetileg 4,4 millió alá csökkenhet, így az idei év elején szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 4,5% fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Idén folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, ill. a munkanélküliek számának csökkenése, így év második felében már 4% közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Idén 4,1%-ra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1%-ról - vélte a szakértő. 

Maradhat az alacsony alapkamat
 
A munkaerőpiac feszesedése folytatódhat idén, és a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet, célba veheti a 4 százalékos szintet. A tavalyi látott gyors ütemű bérnövekedés idén folytatódhat és gyorsulhat is. "Úgy véljük, hogy a bérinfláció hatása a fogyasztói ár inflációban is hamarosan meg fog jelenni, így az inflációs ráta egy-másfél éven belül átlépheti a jegybank 3 százalékos inflációs célját. Annak ellenére, hogy gyorsul az infláció, véleményünk szerint a Monetáris Tanács nem fog kamatemeléssel reagálni, hiszen a Tanács tagjai többször is hangsúlyozták, hogy a negatív reálkamat fenntartását preferálják. Emiatt nem számítunk az alapkamat változására sem idén, sem jövőre" - írta Ürmössy Gergely, vezető makrogazdasági elemzője.