Tizenhét éves negatív csúcs

Ilyen hosszú ideig tartó lejtmenet még nem volt a beruházásokban, mint az elmúlt négy év során. Negyedéves alapon ugyan volt közben növekedés, de az éves index utoljára 2005-ben volt pozitív, ráadásul szakértők szerint az idén sem biztos, hogy számíthatunk bővülésre. Kiemelkedően rossz év volt ebből a szempontból a tavalyi, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 8,6 százalékkal maradt el a beruházások volumene az előző évitől. Ez 1992 óta a legnagyobb mértékű éves zsugorodásnak felel meg.

A tavalyi év utolsó negyede különösen gyenge adattal zárult, a 11 százalékos zsugorodásra szintén nem volt példa ebben az évtizedben. Ezen belül az építési beruházások 7,4, a gép-berendezéseké 15,5 százalékkal estek vissza. A jelentősebb ágazatok közül a közigazgatásban volt a legnagyobb beruházás-visszaesés, a 35 százalékos zuhanásban az állami költekezés visszafogása tükröződik vissza. A versenyszektor sem remekelt, a kereskedelem például bő 27 százalékos viszszaesést produkált.

A feldolgozóiparban is az átlagosnál nagyobb, 16,8 százalékos hanyatlás volt az invesztíciókban, pedig a szektor termékei iránti kereslet az exportpiacokon a második fél évtől élénkül – mutatott rá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Ezt azzal magyarázta, hogy a kereslet élénkülése először a termelésre gyakorol hatást, amelyre már vannak jelek, azt követően a foglalkoztatásra, amely nagyjából mostanában jelentkezik majd. A beruházásokra csak ezt követően fél vagy egy évvel fejti ki hatását, amíg ugyanis felesleges termelőkapacitások vannak a szektorban, addig nem érdekük bővíteni a gyártóknak.

Egyszeri tényezőt nem lát a negyedik negyedév kiugróan gyenge adata mögött Török, hiszen a legtöbb szektorban fokozódott az utolsó negyedévre a visszaesés. Az előzetes várakozások sem voltak túl magasak, 8 százalék körüli eséssel kalkuláltak a szakértők – fűzte hozzá. Ennek ellenére jelentős negatív meglepetésnek nevezte a frissen kijött adatokat Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője, aki ennek fényében a növekedési kilátások romlását sem tartja kizártnak. A jelenlegi, 0,2 százalék körüli GDP-csökkenési várakozások ugyanis a második fél évre már élénkülést feltételeznének, de most csökkenni látszik a kilábalás esélye.

Jelzésértékű lehet a negatív meglepetés a büdzsére nézve is – tette hozzá Barcza, mivel a bevételeket komolyan megingatná, ha a költségvetésben a tervezetthez képest nagyobb, akár egy százalék körüli zsugorodás lenne az idén. Azt lehetett tudni előre, hogy az idei év arról fog szólni, fenntartható-e a növekedés a nyugati kormányzati élénkítő csomagok nélkül is, és ez most egyáltalán nem látszik biztosnak. A hitelezés továbbra is visszafogott, ez azt okozza, hogy néhány szektorban még évekig tarthat a lejtmenet a beruházásokban – vélekedik a szakértő. Hozzátéve: a versenyképtelen vállalkozási környezet miatt lehet, annyira kivéreztek a hazai cégek mostanra, hogy már csak egy drasztikus adócsökkentés segítene rajtuk.