Világgazdaság Online

Csupán a jéghegy csúcsa az, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég közreadott jelentésében feltárt az európai uniós források felhasználása során elkövetett szabálytalanságokról. E téren a következő években az ilyen esetek drasztikus növekedése várható, így jelentősen nőhet az „eltékozolt pénzek” összege is. Ez a lényege az M27 Absolvo Consulting véleményének, amelyről lapunkat Gyurácz Németh Iván, a cég vezető tanácsadója tájékoztatta. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a 2007–09-ben nyertesnek ítélt projektek nagy része még nem képezhette az ÁSZ-jelentés tárgyát. Ezeknél sok esetben vagy most zajlik a megvalósítás, vagy ha lezárult a projekt, még nem volt jelentéstétel, így nem derülhetett ki, hogy sikerült-e hozniuk az elvárt eredményeket. Vagyis már sokkal több a nem vizsgált projekt, mint az ellenőrzött.
Ennek alapvető oka Gyurácz Németh Iván szerint az, hogy a projekttervezés körül még mindig rengeteg a probléma (hozzá nem értés, szakértői hiányosság, félretervezés stb.). Ráadásul 2007–09-ben rendszerint annyi projekt nyert támogatást egy-egy esztendőben, mint amennyi az előző években összesen. Ennek következtében jóval több lehet a szabálytalansággal érintett, problémás projekt. Az M27 Absolvo szakértője utalt saját tapasztalataikra: sok olyan már megvalósítás alatt álló projekt kerül hozzájuk, amelyet gyorsan helyre kell hozni, mert „különben baj lesz”. A szabálytalanságokra jellemző egyrészt, hogy a végrehajtás közben nem úgy vagy nem olyan feltételekkel valósult meg a projekt, ahogy azt a támogatási szerződésben vállalták a kedvezményezettek (például egyes költségtételekről kiderült, hogy nem elszámolhatók). Ez, ha észreveszik és alapjaiban nem érinti a projekt által kitűzött célértékeket, menet közben korrigálható. Másrészt előfordul az is, hogy bár rendben befejeződött a projekt végrehajtása, a szerződésben rögzített (például esélyegyenlőségi, környezetvédelmi) indikátorok teljesítése okoz problémát. Ez már komolyabb gond, ilyenkor akár a támogatás egy részének vagy egészének a visszafizetésére is kötelezhetik a pályázót. Általában gyakori a csúszás, az alul- vagy túltervezett költségvetés is.
Mindezek tükrében az a nagy kérdés, hogy az átalakulóban lévő pályázati intézményrendszer döntéshozói vajon tisztában vannak-e a veszély nagyságával és felkészültek-e a várható problémák megoldására. Gyurácz Németh Iván szerint ezt egyelőre nem látni, de egyrészt fel kell készülni arra, hogy a problémás projektek száma tovább nő, ami komoly adminisztrációs terhet ró majd a pályázatkezelő szervezetekre, másrészt meg kell előzni, hogy a továbbiakban folytatódjon ez a tendencia, például az új kiírásokban a szakmai értékelési szempontok erősítésével. Egyet lehet érteni az ÁSZ másik megállapításával is, mely szerint a közvélemény, de még a döntéshozók számára sem átlátható, hogy hol is tartunk az uniós pénzek és más támogatások felhasználásánál – jegyezte meg a tanácsadó. Szerinte a rendszerben megvannak a szabályok, lehetőségek a szabálytalanságok, követelések kezelésére – korábban az inkasszó, jelenleg felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás, különböző biztosítékok (pl. jelzálog, bankgarancia stb.) –, bár ennek egységes kezelése még mindig csak kialakulóban van. Ugyanakkor nemzetgazdasági szempontból nem az a fő kérdés, hogy a rosszul elköltött pénzeket vissza lehet-e szerezni, hanem hogy az unós források hasznosulnak-e majd a 2007–13-as pénzügyi perspektívában meghatározott célok mentén. Jelentős mértékben függ a sikeres projektvégrehajtás a szükséges önerő meglététől és az előfinanszírozás megfelelő biztosításától, erre azonban már a projekttervezés fázisában gondolni kell. KoM