Európában a skandináv és finn, illetve a svájci nagyvárosok a legdrágábbak, míg Budapest nemhogy a nyugati, de régiós összehasonlításban is igen jutányos megélhetési költségeket biztosít az EAC szerint.
Az európai drágasági éllovas Oslo esetében a norvég korona erősödése is fontos szerepet játszott, ahogy a világelső Tokió is úgy kerülhetett öt év után ismét a csúcsra, hogy a korábban gyengélkedő jen magára talált. A svéd városok szintén a nemzeti valuta felértékelődése miatt léptek előre, szemben az euróövezettel, ahol a fizetőeszköz gyengülése miatt jutányosabbá vált az élet a harmadik országokból ideköltözők számára. Szintén meglepően olcsónak bizonyult a korábban magas árairól is ismert London, amely a brit font mélyrepülése következtében csupán a 78. helyre került, messze elmaradva így az európai drágasági élvonaltól.
Japánon kívül Ázsia más nagyvárosaiban is átrendeződés történt az árfolyamviszonyok változása miatt. Így miközben Szöul a dél-koreai von erősödése miatt megdrágult, a dollárhoz kötött jüan miatt Peking és Sanghaj is visszaesett a rangsorban.
Az ECA felmérésének alapját képező kosár ugyanakkor nem tekinthető teljes mértékben reprezentatívnak, mivel egy valamilyen mértékben speciális fogyasztói magatartásmintát vesz figyelembe a kosár összeállításakor. Eszerint a megélhetési költségek összesített alakulását olyan tényezők befolyásolják számottevően, mint a lapos képernyős televíziók, a steak vagy az olasz vendéglőkben való étkezés ára. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.