Tovább csökkentheti a kamatot az EKB

A holland közgazdász a Financial Times Deutschlandnak nyilatkozva jelentette ki, hogy az EKB monetáris politikájának alakítói pillanatnyilag megfelelőnek tartják a 0,75 százalékos kamatszintet, de ha a helyzet tovább romlik, az EKB csökkentheti a kamatot.

„Az egyetlen dolog, amihez tartanunk kell magunkat, hogy a kamatszintnek középtávon a lehető legközelebb kell vinnie bennünket az árstabilitáshoz” – fejtette ki Klaas Knot a pénteken megjelenő lapinterjúban.

Az EKB feladata, hogy az inflációt alulról 2 százalék közelében tartsa az egész euróövezetben, és bár a pénzromlás a legutóbbi hónapban valamivel efölött, 2,4 százalékon állt, az inflációs nyomás több mint egyéves mélypontra csökkent. Ezért véli úgy az EKB, hogy nagy valószínűséggel az esetleges további kamatcsökkentés sem fenyegeti jelentős mértékben az árstabilitást.

A frankfurti EKB a múlt héten 25 bázispontos csökkentéssel sosem látott alacsony szintre, 0,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot ez eurózónában, az egynapos betétekre fizetett kamatot pedig nullára csökkentette, hogy ezzel ösztönözze az európai bankok hitelkihelyezését, és így az euróövezet gazdaságának növekedését.

Az egynapos betétek utáni kamatról Klaas Knot úgy nyilatkozott, át kell tekinteni azoknak az országoknak a tapasztalatait, ahol már alkalmaztak ezekre a betételhelyezésekre negatív kamatot, és meg kell vizsgálni, járható utat jelent-e ez az EKB számára.

Az EKB decemberben és februárban összesen nagyjából ezermilliárd eurót bocsátott az európai bankok rendelkezésére, hogy ösztönözze a hitelezést, és ezáltal a növekedést. Ennek jelentős részét viszont a bankok egy-egy napos betétben napról napra újra és újra letétbe helyezték az EKB-nál, így ez az összeg nem szolgálta a hitelezés élénkítését. Az erre vonatkozó kamatszint lenullázása után az egynapos betétek állománya több mint 800 milliárd euróról 325 milliárd euróra csökkent.

A jelek szerint viszont a pénzintézetek továbbra sem hitelezésre fordítják a pénzt, hanem az EKB-nál vezetett saját folyószámláikon helyezték el, ami után szintén nem jár kamat, de bizonyos szempontból rugalmasabb megoldás a bankok számára. Elemzők a gazdasági adatok romlása miatt nem számítanak a hitelezés hirtelen felpörgésére. A bankok óvatosak, mert attól tartanak, a kihelyezett pénz egy részét sosem látják viszont.

A héten az EKB több tisztségviselője, többek között a pénzintézet vezetője sem zárta ki a további monetáris lazítás lehetőségét. Mario Draghi EKB-elnök az Európai Parlamentben beszélt arról, hogy a Kormányzótanács a tapasztalatok és a gazdasági mutatók függvényében dönt majd bármilyen intézkedésről. A bank igazgatótanácsának tagja, az EKB főközgazdásza pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az alacsony kamatszint hosszabb távon ártalmas, de a kamatszint meghatározásával kapcsolatban azt mondta, nincs tabu, vagyis a további csökkentés is elképzelhető.