Az ötéves államkötvény CDS-e emiatt 18 százalékot nőtt, miközben a feltörekvő európai régió minden országában csökkent a kockázati felár. Hosszú időn át Romániával közös pályán mozgott a magyar csődkockázat ára, az utolsó negyedéves elszakadás Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a továbbra is magas hosszú távú költségvetési kockázatok mellett annak is betudható, hogy több kormányzati intézkedés is rontotta a befektetői hangulatot. A szakember ezek közül a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervek mellett az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását, a Költségvetési Tanács megszüntetését és a monetáris tanács tagjainak kinevezésével kapcsolatos híreket emelte ki.
Az új esztendőben sem javult a helyzet, a múlt héten mindennap emelkedett a magyar CDS, pénteken már 386,85 bázisponton állt. Utoljára tavaly június elején volt ennél magasabb a kockázati szint, amikor Kósa Lajos és Szijjártó Péter arról nyilatkozott, hogy Magyarország államcsődközeli helyzetben van. Most nem erről van szó. „Az eurózóna perifériáján lévő országok adósságkockázatának növekedése miatt emelkedik a magyar CDS” – mondja Jobbágy. Tajti Imre, az ING Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere szerint pedig azért növekszik a felár, mert a piac devizakötvény-kibocsátásra számít. Ilyenkor, év elején szokta ugyanis a piacra dobni az Államadósság-kezelő Központ az adott évre tervezett euró- vagy dollárkötvényeket.
Öröm az ürömben, hogy a magas kockázat egyelőre nem jelent meg az állampapírok hozamában – mondják a szakértők. „A piac átmenetileg védve van, mivel nincs nagy kínálati nyomás” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.
A kegyelmi állapot viszont törékeny lehet, ha nagymértékben romlik a nemzetközi befektetői hangulat, mert ha például Portugáliának is mentőcsomagra lesz szüksége, gyorsan emelkedni kezdhetnek a hozamok. Tavaly év elején 240 bázispont körüli CDS mellett valamivel 8 százalék alatt voltak a hosszú államkötvények hozamai, jelenleg a CDS 170 bázisponttal magasabb, a tízéves hitelpapír hozama viszont csak mintegy 20 bázisponttal emelkedett eddig, 8,17 százalékosra. Orbán szerint a CDS alapján könnyen 9,5 százalékosra emelkedhetnek a közeljövőben a hosszú hozamok, de ha nő a kockázati felár, két számjegyű kamatokkal is találkozhatunk. „Ekkor viszont ördögi körbe kerülünk, olyan drágává válik ugyanis a meglévő államadósság finanszírozása, hogy képtelenség lesz az adósságot csökkenteni” – figyelmeztet Orbán. Az Aegon alapkezelő szakértője szerint, ha ez bekövetkezik, mindenképpen le kell majd szorítani a felárat, ami csak egyensúlyra törekvő, legalább középtávon gondolkozó gazdaságpolitikával lehetséges.
Jobbágy Sándor valamivel derűlátóbb, egyelőre stagnálást vagy mérsékelt emelkedést vár az állampapír-piaci hozamoknál. „Február végétől az határozhatja meg a hozamokat, hogy mit tartalmaz a beharangozott gazdaságpolitikai csomag. Különösen a hosszú távú hozamok szempontjából fontos, hogy a kormány megmondja, hogyan tartja majd alacsonyan a hiányt, ha elfogynak a rövid távon elkölthető pénzek” – mondja a CIB Bank elemzője. Vészhelyzet viszont Jobbágy szerint még nincs, 2011-ben és 2012-ben legalábbis a finanszírozás biztonságosnak tűnik, amit segíthet az IMF–EU-hitelkeretből lehívott, de még fel nem használt tartalék is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.