Tovább nőttek a magyar keresetek

2017. január–februárban a bruttó átlagkereset 274 300 forint volt , 10,3 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre elsődlegesen a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit – többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat – érintő keresetrendezés volt hatással - jelenti a KSH.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Februárban tovább gyorsult a keresetek emelkedése Fotó: AFP[/caption]2017. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 274 800 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 182 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 190 500 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2017. január–február a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 274 300 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (517 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (172 900 forint).

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 182 400 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 190 200 forintra becsülhető - jelenti a KSH.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,3 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,6 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedett.

Nagy szerepe van a terhek csökkentésének

A reálkeresetek emelkedésében döntő szerepet játszik, hogy mind a verseny-, mind pedig a közszférában gyorsult a bruttó és a nettó keresetek növekedése, amit alapvetően a minimálbér 15 százalékos, és különösen a garantált bérminimum 25 százalékos növelése idézett elő – emelete ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Mint közölte, a versenyszférában január-februárban a bruttó és a nettó bérek átlagosan egyaránt 9,2 százalékkal nőttek az előző év elejéhez viszonyítva, ami jelentős gyorsulásnak számít az előző évekre jellemző 4-5,5 százalékos növekedés után. A reálbérek növekedése ebben a szektorban átlagosan 6,4 százalékos volt. A közfoglalkoztatás hatása nélkül a közszférában átlagosan 13,2 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek az első két hónapban. Ebben igen fontos szerepet játszottak a kormány tavaly év közben és idén év elején megvalósított bérintézkedései is. A közszférában a keresetek reálértéke idén január-februárban átlagosan 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a keresetek emelését a kormány a novemberi hatéves bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően a munkát terhelő adók 5 százalékpontos csökkentésével nagyban elősegítette. A foglalkoztatás növekedésében a gazdasági konjunktúra mellett lényeges szerepe van a kormány intézkedéseinek, mindenekelőtt a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeinek és a folyamatos adócsökkentéseknek.

A háztartások fogyasztása adhatja a növekedés gerincét

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szerint az átlagkeresetek lendületes bővülése több tényezőnek is köszönhető. Az egyik ilyen tényező a feszes munkaerőpiac bérfelhajtó ereje, amelyet a történelmi mélypontra esett, 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta is jelez. Emellett pedig a 15 százalékkal megemelt minimálbér, illetve a 25 százalékkal megnövelt garantált bérminimum is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen bérdinamikának legyünk tanúi.
 
A szakember összességében úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, éves átlagban 10 százalék körül, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedés lehetséges idén. A feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Becslésünk szerint idén elérheti a 3,4 százalékot a GDP-növekedési ütem - írja Ürmössy Gergely.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Így a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Horváth András is úgy látja, az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje, amit az idei év elején némileg ellensúlyozhatnak az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák.