Újabb munkanélküliségi csúcs

Az utóbbi hónapokban megszokott forgatókönyv szerint ismét megdőlt az évtizedes munkanélküliségi csúcs. Az első negyedévben 11,8 százalékra nőtt az állástalanok aránya, ez bő két százalékponttal több a tavalyi azonos időszakinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentéséből. Egy év alatt a foglalkoztatottak száma 45 ezerrel csökkent, a munkanélküliek száma 95 ezerrel nőtt a 15–74 év közöttiek körében. Utóbbi vészesen megközelítette a félmilliós szintet, amire utoljára csak a rendszerváltást követően, az állami vállalatok nagy részének bezárásakor volt példa. Azóta nem volt ilyen kevés foglalkoztatott sem, már alig éri el a számuk a 3,7 milliót, a globális válság 2008. őszi kitörése előtt ennél bő 200 ezerrel volt több munkahely a magyar gazdaságban.

A munkában lévők és munkát keresők együttes számát tükröző aktivitás azonban továbbra is tartja magát, sőt még emelkedett is, azaz most többen vannak a munkaerőpiacon, mint egy éve. Ez azt is jelentheti, hogy elkezdtek hatni a Bajnai-csomag szociális ellátást szűkítő lépései, vagyis jobban ösztönöz a rendszer a munkavállalásra. Az aktivitási arány 55 százalék közelében maradt a recesszió közepette is, igaz, ez nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak számít. Az elemzések körében elterjedtebb a 15–64 éves korosztály összehasonlítása, de a magyar aktivitás ebben a szűkebb körben is csak 61,9 százalékos volt, míg például az uniós átlag tavaly a 71 százalékot is meghaladta. Továbbra is csak Máltát előzzük meg ebben a mutatóban, mivel ott a nők sokkal kisebb arányban dolgoznak.

Még nagyobb az elmaradásunk a foglalkoztatási arányt illetően, amely az első negyedévben 54,5 százalékot ért el, míg az uniós átlag 64,6 százalékos. Olyan évtizedek óta húzódó strukturális problémák állnak e mögött, mint az oktatási rendszer hiányosságai miatt magas pályakezdő-munkanélküliség és az egyes leszakadó térségekben általános tartós állástalanság. Előbbit jól példázza, hogy míg a teljes munkanélküliségben alig egy százalékponttal haladjuk csak meg az EU átlagát, addig a 25 év alattiaknál ez a rés mintegy 7 százalékpontos (27,7 százalék a magyar adat).

Miközben a foglalkoztatottak számának havi hétezres csökkenése megfelelt a várakozásoknak, a munkanélküliek számának 20 ezres növekedése meghaladta a várt mértéket – kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A munkanélküliségnek a foglalkoztatás csökkenését meghaladó emelkedése annyit jelent, hogy a korábbiaknál többen jelentek meg a munkaerőpiacon, azaz növekedett az aktivitási ráta. Ebben szabályozási és demográfiai változások egyaránt szerepet játszhattak – véli a szakértő. A mostani negatív meglepetés ellenére a következő hónapokban az állástalanság enyhe mérséklődésére számít. Ezt a szezonális munkák felfutására, valamint az exportorientált vállalatok munkaerő-keresletének stabilizálódására, majd pedig emelkedésére alapozza Suppan, aki szerint a nyári hónapokra a munkanélküliségi ráta 10,6-10,8 százalékra csökkenhet.

Nem a mostani volt az első megugrás, már a februári adat is kellemetlen meglepetéssel szolgált – mondta lapunknak Barta György, a CIB Bank elemzője. A munkaerő-piaci lazulás gyorsulását részben szezonális okokra vezeti vissza a szakember, főként a szolgáltatások terén, ahol az év végi roham után ilyenkor alig vesznek fel új munkaerőt, inkább elbocsátanak. Emellett megemlítette Barta a nyugat-európai kilábalás lassulását, ami például a készletezés mérséklődésében nyilvánul meg, és az exporton keresztül a magyar gazdaságot is érinti. Suppannal ellentétben további emelkedésre számít az állástalanság terén a CIB szakértője, mivel még éreztethetik hatásukat a korábban bejelentett nagy elbocsátások, az első fél évben ezért még nem számít fordulatra. Hozzátette: az állami ösztönzők nálunk gyengébben hatottak a munkaerőpiacra is, mint a nyugati gazdaságokban, a jövőre nézve pedig még bizonytalanságot jelent, hogy az új kormány foglalkoztatáspolitikájáról keveset lehet tudni, bár azt megjegyezte, hogy ez központi eleme lehet a jövőbeli gazdaságpolitikának.